95632. lajstromszámú szabadalom • Uszónélküli elgázosító

Meg-jelent 1929. évi december lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95632. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Úszónélküli elgázosító. Podszus Leopold technikus Berlin-Charlottenburg*. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 2á-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi augusztus hó 31-ike. A találmány tárgya égési erőgépekhez való elgázosító, vagy porlasztó, amelynél az égési anyag bevezetését, úszó alkalma­zása nélkül, csupán egy dugattyú által 5 vezérelt szelep szabályozza és a belépő égési anyagot a szívólötket légárama por­lasztja szét. A mellékelt rajz a találmány szerinti elgázosító szerkezetnek egy példaképeni 10 kiviteli alakját tünteti fel, az 1. ábra annak oldalnézete, a 2. ábra a mótorfelőli homloknézet, a 3. ábra a .2. ábra A—A vonala szerinti függélyes hosszmetszet, míg a 15 4. ábra vízszintes metszet a 2. ábra B—B vonala szerint. Az (a) levegőszelepház homlokoldalával a. inótor szívóteréhez csatlakozik. Ennek egyik oldalán tengelyére, merőlegesen és 20 a (b) fúvóka útján vele közlekedő szelep­tok van elrendezve az égésianyag beveze­tését szabályozó (n) szelep felvételére. Az (f) levegőszelep a (g) cső révén egy Bow­den-kábellel áll összeköttetésben; a szele-25 pet az (i) csavarrúgó szorítja le (e) szelep­fészkére, amely a szelepház részét képez­heti. A szelep (g) vezetékrésze a helytálló (b) injektorcsövön eltolható. Az égésianyag a (c) szeleptokból egy ki-30 csiny (h) nyíláson beáramló légáram se­gítségével jut el az (1) oldalágon keresztül a (b) injektorcsőbe, mialatt előporlaszta­tik, hogy azután derékszög alatt talál­kozva a főlégárammal, másodszor is ala-85 posan szétporlasztassék és levegővel ke­vertessék. A (c) szeleptok felső hengeres terében foglal helyet az (n) égésianyagszelep, mely alul egy (o) összekötőkar közvetíté-40 sével a (p) vezérlődugattyún nyugszik oly kép, hogy az (n) szelep a (p) dugattyú legmélyebb állásában az égésianyagbe­áramlást elzárja. A (p) dugattyú feletti tér a (q) csatornán keresztül, a szelepház­nak a mótor szívóhatása alatt álló (m) 45 terével közlekedik, míg alsó oldala az (r) fenéknyílások révén atmoszférikus nyo­más alatt áll. Szíváskor a (p) dugattyú az alsó felü­letére ható külső légnyomás folytán fel- 50 emelkedik és ezáltal megnyitja az (n) égésianyagszelepet is. A gázasító mótorfelőli oldalán egy (d) léktölcsér van elrendezve, melynek leg­kisebb átömlési keresztmetszete a mótor- 55 . erősség szerint van kalibrálva. E hely előtt a gyűrűs (m) térrel közlekedő (k) csövek vannak, amelyek ilykép a (q) csa­torna útján a (p) vezérlődugattyú felső hengeres terével állanak összeköttetésben, 60 úgyhogy ez a tér közvetlen a mótor szívó­hatása alatt áll. Hogy az égésianyag a mindenkor be­vezetett levegőmennyiségtől függő arány­ban vezettessék be, a következő elrendezés 65 talál alkalmazást: A (p) vezérlődugattyú mozgásának az (n) szelepre való átvitelére egy (o) emelő van elrendezve, hogy a szelepemeléshez kisebb emelőerőre legyen szükség. Az (o) 70 emelő jobboldalán van annak (t) ágyazási pontja. Ettől balra támaszkodik felülről az emelőre az (n) szelep orsója s ezután következik alul a (p) nyomódugattyú tá­madási pontja, amely tehát nagyobb 75 emelőkaron működik. Hogy már most igen egyszerű módon állíthassuk be az emelőkarhosszak kellő arányát, a következő elrendezést alkal­maztuk. Az (o) emelőkar (t) forgáspontja, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom