95621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állandóan szórható trágyázó szer előállítására melaszmoslékból
Meg-jelent 1929. évi december lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95621. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás állandóan szórható trágyázó szer előállítására melászmoslékból. Bauer Emil mérnök Wien és Eisler & Szóld szeszgyártó és szeszfinomító cég1 Horné Salibi (Galánta mellett). A bejelentés napja 1927. évi október hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi november hó 5-ike. Az a törekvés, hogy a melászmoslékot állandóan szórható, vagyis mindenkor szórásra alkalmas állapotban lévő trágyázó szerré alakítsák és ilykép a mos> léknak moslékszénné való égetésénél veszendőbe menő nitrogént szintén értékesítsék, az érdeklődőket a legkülönbözőbb kísérletekre késztette. Az eddigelé ismeretesé vált eljárások egyike sem tudott l azonban gazdasági jelentőségre szert tenni, vagy azért, mert a termék nem volt szórható, hanem higroszkópikus, vagy azért, mert másirányú műszaki nehézségek merültek fel. • Azok a kézen fekvő javaslatok, amelyek szerint a besűrített melászmoslékot szívóképes szilárd anyagokkal vagy akár vizet megkötő adalékokkal (mész-, égetett gipsz-, cement, mésznitrogénnel) való egyszerű keverés útján trágyázószerekké alakítsák, már azért is elhibázottak voltak, mert a moslék ilykép nem veszítette el nedvszívó tulajdonságát, sőt ellenkezőleg, a bázisok hozzáadása ezen rossz tulajdonságát még növelte. Megkísérelték továbbá, hogy a melászmoslékot szuperfoszfáttal való hevítés révén alakítsák át szórható és nem nedvszívó anyaggá. Ez a módszer sem volt azonban alkalmas arra, hogy a nedvszívó tulajdonságokat ártalmatlanokká tegye. Ennélfogva azt javasolták, hogy a moslékhoz „szabad foszforsavat tartalmazó anyagokat" oly mennyiségben adagoljanak, hogy valamennyi alkálisó és bázisos anyag megköttessék s ezután a keveréket addig hevítsék, amíg a vízgőzön kívül a szabaddá vált szerves savak is teljesen el nem távoznak. Eközben azonban elkerülhetetlen, hogy 100° fölött 40 történő hosszabb hevítés során az oldható foszforsavnak jelentékeny része ne menjen át a kisértékű oldhatatlan módosulatba. Ez a körülmény az eljárás gazdaságosságát nagyon károsan befolyásolja. 45 Ezenfelül azt is javasolták, hogy a moslékot kénsavval kezeljék és ezt követőleg 180°-ra hevítsék, hogy káliumszulfát mellett a könnyen illó anyagoktól megszabadított káli- és nitrogéntartalmú trágyázó- 50 szert nyerjenek. Besűrített (egészen 44° Bé-ig) mosléknak foszforsavas trágyákkal való keverékét ugyancsak alávetették már kénsav behatásának. Ez az eljárás sem tudott azonban komolyabb gyakor- 55 lati jelentőségre szert tenni, valószínűleg azért, mert az eredmény nem állott az eljárás költségeivel és körülményességével arányban. Azt is megkísérelték, hogy a melászmoslékban, azt tőzeggel s hasonló 60 anyagokkal keverve, baktériumos erjedés bevezetésével a betaint és glicerint, mint amely kísérőanyagok a főokozói a higroszkopicitásnak, elpusztítsák. Ez az eljárás azonban igen nagy apparaturát és még 65 nagyobb időpazarlást kívánt meg. Végül az a javaslat is felmerült, hogy a cukorgyártásnak a mész-szénsavtisztításból eredő összes iszapját (habnak is nevezik) a cukormelász-szeszgyártási moslék- 70 vizekkel és a cukorgyártás egyéb szennyvizeivel olyan arányban keverjék, hogy a keverék pép szerűvé váljon, és így folytoiios módszerrel szárítható legyen. Bármeny-