95619. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas közbenső elem
Meg-jelent 1929. évi december lió 2-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95619. SZÁM. — I/I. OSZTÁLY. Rugalmas közbenső elem. Richter János tart. alezredes Wien. A bejelentés napja 1927. évi november hó 11-ike. A találmányt rugalmas közbenső elem képezi, mely nadrágtartóknál, öveken, hevederekhez, szóval mindenütt alkalmazásra találhat, ahol rugalmatlan, illetve 5 kevéssé rugalmas elemeknek messzemenő rugalmas játékot akarunk adni. A mellékelt rajz a találmány szerinti rugalmas elem foganatosítási alakjait mutatja. Az 10 1. ábra a rugalmas elemet nadrágtartón alkalmazva, kinyujtatlan helyzetben, elölnézetben, a 2. ábra ugyanezt erősen kinyújtott helyzetben tünteti fel. A 15 3. ábra metszet az 1. ábra a-—b vonala mentén. A 4. ábra a rugalmas elem második foganatosítási alakjának egy rúgókamráján át vett tengelyirányú metszetet mutat. 20 A rugalmas közbenső elemek (1) tokja vékony fémbádogból, ebonitból, mesterséges masszából vagy máseffélékből állhat és azt a (2) közbenső falak négy keskeny (3) kamrára osztják. A tokot felül a (4) 25 fedél zárja el, mely a tokkal pl. enyvezés útján van összekötve és melyben ugyanúgy, mint a fenékben, két keskeny (5) hasíték van. E hasi tékokon mennek keresztül a fémsávok alakjában kiképezet (6) húzó-30 szervek, melyeknek végei a (7) rúgótányérokká vannak kiszélesítve vagy rúgótányérokkal szilárdan vannak összekötve. Mindegyik rúgótányérhoz a (8) nyomórúgóknak egy-egy vége támaszkodik, míg e 85 rúgóknak másik vége a tok fedelének, illetve fenekének belső oldalán fekszik fel. A rúgók keskeny téglányalakú menetekké vannak tekercselve és azokat a (6) fémsávok vezetik. A négy (6) fémsáv közül a két szélsőnek 40 végei a rúgók tokjából kinyúlnak és e sávvégek valamely alkalmas módon a (10) kengyel alsó szárvégeivel vannak összekötve, míg e kengyel felső harántrészéhez a nadrágtartó (A) része van erősítve. Ha- 45 sonlóképen a belül fekvő két (6) fémsávnak szabad végei a (11) kengyelhez csatlakoznak, mellyel a nadrágtartó (B) része szilárdan van összekötve. Az 1. ábrán a közbenső elem kihúzatlan 50 helyzetben látható, míg a 2. ábra mutatja, hogy a két acélsávnak ellenkező irányú kihúzása által elért nyujthatóság csaknem a rúgótok hosszának kétszerese. A húzószervekként használt keskeny fémsávok a 55 testhez annak minden elmozdulásánál sokkal jobban simulnak, mint a hasonló célra már javaslatba hozott acéldrótok. A 4. ábra a rugalmas közbenső elem második foganatosítási alakjából csak a rúgó- 60 kamra hosszmetszetét tünteti fel. Itt a húzó szerv két, célszerűen fémbádogból készült vékony (20, 21) sávból áll, melyeket alul a közéjük helyezett és velük összeszegecselt (22) sáv, felül pedig a (24) hurok 65 folytatását képező és a (20, 21) sávokkal szintén összeszegecselt (23) nyúlvány egymástól olyan kölcsönös távolságban tart, hogy (20, 21) sávok olyan üreges szelvényt kapnak, mely a (8) rúgó belső üre- 70 gét teljesen kitölti és biztosan meggátolja, hogy a rúgó, ha megfeszítjük, kigörbüljön és az (1) tok falaival érintkezésbe jusson. Emellett az üreges szelvénnyé való kiképzés folytán a húzó szervtől feltétlenül 75 megkövetelendő hajlékonyság teljes mértékben biztosítva van. A (20, 21) sávoknak belső (20a) és (21a)
