95566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, különösen rostanyagok fehérítésére illetve oxidálására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95566. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás, különösen rostanyagok fehérítésére, illetve oxidálására. Aczél István oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 29-ike. Ismeretesek már eljárások a legkülönfélébb rostanyagoknak és szöveteknek ozonnal való fehérítésére és kezelésére, de ezek egyéb fehérítő, illetve oxidálószerekkel 5 szembeni előnyeik dacára csak korlátolt mértékben mentek át a gyakorlatba. Ez arra a körülményre vezetendő vissza, hogy az áruknak az eddigi módokon való keze^ lése igen költséges, drága berendezéseket 10 igényel és csak nehezen szabályozható. A gyakorlatban a textiliák stb. fehérítését ozomnal az ismeretes eljárások szerint fő-1 képen úgy végzik, hogy az ozon előállítása az ozomizátorban, az áru kezelése pedig 15 a fehérítő, illetve oxidálótérben egymástól különválasztva megy végbe. Az eddigi eljárások szerint az ozomizátorban képződött ozonizált levegőt ventilátorokkal, szivattyúkkal vagy máseffélékkel a fehérítő, 20 illetve oxidáló térben elhelyezett áru fölött vagy árun keresztül vezették. Ennélfogva nagy levegőmennyiségeiket kell moagásiba hozni, ami nemcsak niagy energiafogyasztással jár, hanem egyúttal naigy ozonvesz-25 tőségeket is okoz, úgyhogy az ozon hatásfoka aránylag csekély. A taláhnánybel i eljárás elvileg abban tér el az ismeretes eljárástól, hogy az anyag kezelését esiendes elektromos kisülé-30 sekkel, ködfénykisülésekkel és másefféléikkel dolgozó ozonizátorba helyezzük át, amikor is a kisülések hatására ozon, illetőleg mellette atomisztikus oxigén is keletkezik, amely bizonyos körülmények kö-35 zött túlsúlyba is kerülhet, ahol is az árut az elektródáik között vagy körül helyezzük vagy vezetjük el, imiimellett az ozonizált gázt (levegőt) nem kell mozgásba hozmunk. Ez az eljárás rendkívüli előnyöket biztosít. Elsősorban elérjük azt, hogy 40 az ozon keletkezésének helyén, tehát a legerélyesebb módon hat az árura. Terjedelmes fúvókészülékek a gáz szállítására és a nyomás növelésére feleslegessé válnak. Minthogy az ozonizátorban lényegében 45 nyugvó légoszlop van, ebbein sokkal niárgyobb ozonkoncentrációkat érhetünk el, mint amikor niagy levegőtömegeket kell az ozonizátoron az aránylag kis elektródiafelületek között keresztülhajtani és to- 50 vábbá az ozonkoncentráeiót a feszültség és az ozonfejlesztés időtartamának változtatása útján tetsző legesem szabályozhatjuk, de szabályozhatjuk vagy változtathatjuk a hőmérsékletet is. Minthogy 55 az ozonkoncentráció állandóan ellenőrzés alatt áll és szabályozható, a rostanyagok fehérítésénél az áru káros befolyásolása hathatósan megakadályozható, amint ezt azotk a kísérletek igazolták, 60 amelyeket a Kauffmann-féle módszerrel (a lefőzési számok megállapításával) végeztünk, úgyhogy a folyamat megfelelő szabályozásával az árunak minden nem kívánatos sérelme elkerülhető. így pl. meg- 65 nedvesített árunak 15 percig folytatott kezelésekor igen erős fehérítőhatás daeária a lefőzési szám 4-ről csak 8-ra emelkedett. A végrehajtás körülményei szerint az eljárást pl. arra is felhasználhatjuk, hogy 70 cellulózát tökéletesen oxicellulózává alakítsunk át. Ha az ozonizátorban a nyomás növelése vagy bizonyos mértékű cirkuláoió előidézése végett fúvókószüléket alkalmazunk, ami azonban a legtöbb eset- 75 ben mellőzhető lesz, úgy csak egészen kicsiny segédkészülékekről lehet szó, amelyeiknek energiafogyasztása, lényegtelen.