95556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnesiának, illetőleg magnéziumsóknak égetett és természetes magnézia tartalmú hulladékokból való kinyerésére
Megjelent 1929. évi december h ó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95556. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás magnéziának, illetőleg magnéziumsóknak égetett és természetes, magnéziatarhalmú hulladékokból való kinyerésére. Seidler Emil vegyészmérnök Leoben. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi augusztus hó 28-ika. A találmány maignéziatartalmú anyagokból, nevezetesen mész- vagy kovasavtartalmú magnézitből vagy dolomitból, a magnézitipar hulladékanyagaiból, mint 5 nyers vagy égetett magnezitekből vagy dolomitokból magnéziasóknak, mint semleges vagy bázikus magnéziumkarbonátnak, ma,gnéziumoxidnak stb. előállítására vonatkozik. Ezzel az eljárássá] 10 a magnéznitkerneneéknek főleg égetett magnézialhulladékból álló nagy hányóit gazdaságosan értékesíthetjük. E hulládé kok főleg a mágneses fajtázásiból, a porszűrőkből, a kürtőkből és a torokgázokból 15 erednek és a bányákban melegedés és erős felfúvódás közben bomlanak és végeredményben homokos vagy ponalaikú tömeggé alakulnak, amely még 60—80% magnéziát tartalmaz. 20 E hulladék feldolgozásánál a nagy nehézség abban állott, hogy úgy a frissen égetett, minit a természetes anyag is igen nehezen oldódtak, továbbá, hogy a nagy költségek miatt nem lehetett a különböző 25 tisztátalanságoikait, mint a kovajsiavat, meszet, vasiat, agyagot stb., egyenként vagy külön oprátiókkal kiválasztani. A találmány értelmében a tisztátalan-Ságoknak közel egyszerre történő kiválasz-30 tásával egyidejűleg erős koncentrációjú magnézi nmehlorid oldatot kapunk és az eközben keletkező reakoiómeleget a hideg savban oldhatatlan magnéziavegyülatek oldására használjuk fel. 35 E célból pl. frissen égetett magnéziumhulladékot, úgy amint azt pl. a mágneses fajtázóból kinyerjük és .amelyben sötét színű mjagnéziiumoxyd főleg mész, kova sav és a talkkő fehér szemcséivel van keverve, a hányókban elrakoitt hulladékkal 40 keverjük. A bányákban lévő hulladék mint lényeges bomlási terméket magnéaiumhydroxydot tartalmaz, amely a levegőből szénsavat vesz fel és ezáltal részben pelyhesen finom karbonáttá alakúi. E ke- 45 verékhez még szűrőport adagolunk, mire az egészet a többi hulladékkal, mint dolomittal, mésztartalmú miagnézittel, torokporral, stb.-vei elegyítjük. Ezien anyagokat tömény, hideg sósavba visszük, ami- 50 dőn a keletkező reakciómeleg a nehezen oldható részek oldását is elősegíti. Az így nyert savanyú oldatba a hányókból vett anyagot és szűrőpart elegyítünk, miáltal rövid idő múlva a kovasav, valamint a 55 vas és az agyagföld hydroxydjai guantitative, a mész hidroxidjai néhány százalékig kicsapódnak. Ezután az anyagot iszűrőprésen kezel jük és az itt nyert iszap,' Mésszel keverve, mint kötőanyag külön- 60 féle célokra, pl. útépítésre, míg fűrészporral keverve építési célokra alkalmas. Az iszapról leszűrt anyalúg víztiszta, telített oldat, amelyből lehűléskor a magnéziumchlorid kristályokban kiválik. Az 65 anyalúgos náitriumkarbonáttal való lecsapás által természetesen magnéziumkarboriáttá vagy nátriumhidroxiddal való lecsapás álital magnjéziumihydroxyddá vagy izzítás által kereskedelmi magnézia 70 usta-vá alakítjuk át. Hogy az anyialúgból a mész kis mennyiségét is eltávolítsuk, a maradék meszet kevés kénsiav adagolása által mint szulfátot a magnéziumvegyületekkel együtt, mint tiszta fehér port, ki- 75 csaphatjuk. A kicsapott tömeget a papír-
