95544. lajstromszámú szabadalom • Rezonáló fenék zongorák részére

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jMgSL SZABADALMI B1RÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95544. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Rezonáló fenék zongorák részére. Kaufmaim Frigyes András zongorakészítő Herrmannstadt, A bejelentés napja 1927. évi október hó 8 ika. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi október hó 9-ike. A találmány tárgya újszerű rezonálófenék zongorák részére, amelynél a találmány szerint a rezonálófeneket képező két rezonálólap közbülső betétek útján 5 egymást kifeszíti, továbbá amelynél a rezonálófenék nem az egész kerülete, hanem csak az egyik oldala mentén van befogva és ninf'S megterhelve és ezért szabadon rezeghet. 10 A mellékelt rajz a találmány tárgyának két kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. ábra a kétrészű rezonáló fenék elrendezésének felülnézjeitét, a 2. ábra az 1. ábra a—b síkja szerinti 15 metszetét, a 3. ábra pedig részeikre nem osztott rezonálófeinók belsejének nézetét ábrázolja. Az eddig használatos rezonáló zongorafeneket a szélét szorosan, átfogó zongora-20 .szekrény koszorúja feszítette ki. A találmány tárgya oly újszerű rezonálófenék, amelynél a két rezonálólap csak két szembenálló szélső léc mentén, de nem mereven, hanem a rezonálólapok széléhez közel el-25 helyezett betétdaraboik útján rugalmasan és szabály ozhiatóan van egymáshoz szorítva. Ezt a kettős fenéket a zongorában csak az egyik széle mentén erősítjük le és húrfeszültséggel nem terheljük meg, 30 úgyhogy szabadon, harmóniumnyelvhez hasonlóan rezeghet. Az (1, 2) rezonálólapokbó 1 álló önfeszítő kettős fenék elrendezése a zongorában az 1. és 2. ábrák szerint iákként történik, hogy 35 a fenék a húrok kiifeszítése irányában két részre van osztva. A (B) bassz úsrészt a zongoraszekrény homlokgerendája men'én (lásd E—F vonal), a (D) diszkantrészt pedig a felfüggesztőlap alatt, a szekrényszél (G—IT) vonala mentén erősítjük meg. 40 A fenék készülhet bordák nélkül vagy megfelelően (pl. rácssaerűen) elrendezett. (R) bordákkal merevítve. A rácsszerű bordák helyett alkalmazhatunk legyezőszerű (r) bordázatot is, mint 45 az egyik osztatlan fenéknél (3. ábra) fel van. tüntetve. Az ily módon kiképezett kettős rezonálófenék a zongoraszekrényben csak egy szélső léc mentén, (E—F mentén a bassausfenék, G—H mentén a 50 diszkantfenék) van felerősítve, úgyhogy harmóniumnyelv módjára szabadon rezeghet. A rezonálófenék szabadonfüggő széle legelőnyösebben két (K, KI, ill. K2) talpléc, valamint a hozzáerősített (L) és (Ll) 55 íeszátőlécek segélyével van lezárva, míg a talpléccel szeimbenfekvő (E—F) fenék-, szél a basszusifenéknél, illetve (G—H) fenéknél a diszkiantfenélknél merev (L2) ill. (L2') feszítöléeekkel van ellátva, amelyek 60 a rezonálófeniéknek a zongoraszekrényen, levő felerősítési vonalon fekszenek. A talp- és feszítőlécek között (1. és 2. ábra) a fenék vége felé kónikusan kiképzett (Z) közbülső betétek vannak betolva, 65 úgyhogy a kettős fenék szélének ezen betétek felett való összehúzása, illetve kierasztése által a fenék domborulatát és ezzel a fenék feszültségét szabályozni lehet. A fenékfeszültséget szabályozó osavar- 70 orsók helyett a fenékszél provizórikus öszszehúzása után a csavarokat egymásután kapcsokkal helyettesíthetjük, mikor is az alsó feszítőléc helyett megfelelő vastagságú fémborítást alkalmazunk és a ka- 75 pocsicsavarok alsó csavaranyái elmaradhatnak és a kapocscsavarok szegcsavarok módjára lehetnek kiképezve, mimellett az