95527. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtőtest és berendezés annak előállítására

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95527. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektromos fűtőtest és berendezés annak előállítására. Magyar Elekthermax 11.-T. cég- Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 3-ika. A találmányt elektromos fűtőtest képezi, melynek ellenálláshuzalja valamely a fűtőtest deformálódását megakadályozó alapon (pl. fémlemezen vagy fémcsövön) 5 elrendezett szigetelő anyagra feszítéssel van feltekercselve, míg az ellenálláshuzalt kívülről körülzáró szigetelő burkolat, az utóbbit kívülről befedő és szintén a fűtőtest deformálódását megakadályozó anyag 10 útján az ellenálláshuzalra rugalmasan van rászorítva. Ez a fűtőtest különböző célokra, különösen azonban már meglevő fűtési rend szerek (gőz-, víz- vagy más fűtés) mellett 15 alkalmazandó elektromos fűtés céljaira kiválóan alkalmas, mert lehetővé teszi szűk helyi viszonyokkal bíró helyiségekben, pl. vasúti kocsik fülkéiben is az elektromos fűtésnek elrendezését, amennyiben 20 a találmány szerinti fűtőtesteket a már meglevő fűtőtesteken, pl. gőz-, vagy vízfűtés csövein erősítjük meg. Közvetlenül csövekre szerelhető hengeres fűtőtesteket eddig gyakorlatilag nem 25 sikerült előállítani, mert a nagyfeszültségű fűtőtesteknél szigetelő anyagként egyedül bevált csillámon vagy csillámkészítményeken — különösen ha azok csőalakban készültek — a feltekercselt ellen-80 állásanyagnak nem volt tartása, a menetek a melegedés folytán kitágultak és egymáshoz érve, menetzá^latokat okoztak. A találmány értelmében ezt a hátrányt 35 azáltal küszöböljük ki, hogy az ellenálláshuzalt vagy egyéb ellenállásanyagot egyrészt a szigetelő alapra mechanikai feszítéssel visszük fel és másrészt arra a külső szigetelő burkolat révén rugalmasan 40 rászorítjuk. A tekercselés célszerűen úgy történik, hogy az ellenállásanyagot a legmagasabb üzemhőmérsékletnek megfelelő hőmérsékleten tekercseljük. Ezáltal a menetek oly mérvű mechanikai előfeszítést kapnak, mely szükséges ahhoz, hogy az 45 üzemi hőmérsékleten a szigető alapon el ne mozdulhassanak. A tekercselést az említett hőmérsékleten és az ellenállásanyag kellő megfeszítése mellett végezzük. ' 50 A mellékelt rajzon a találmány szerinti fűtőtesteket, valamint azoknak alkalmazási módját és a tekercseléshez használt készüléket vázlatosan, példakép szemléltetjük. 55 1. ábra egy csőalakú fűtőtest hosszmetszete, a 2. és 3. ábra ugyanannak a szigetelő, illetve a burkoló csöveken át vett keresztmetszete, a 60 4. ábra a találmány szerinti fűtőtestnek meglevő gőz- vagy vízfűtés csövein való alkalmazását szemlélteti, míg az 5. ábra a tekercselő berendezést vázlatosan tünteti fel. 65 Ha a csőalakú fűtőtest előállításáról van szó, akkor az (1) csőre (1. és 3. ábra) a csillámból, mikából vagy máseffélékből való (2) csövet toljuk fel (1. és 2. ábra) és erre tekercseljük az alább leírt módon a 70 (3) ellenálláshuzalt. Ez utóbbit a (4) szigetelő burkolja, mely csőből a 2. ábrán látható módon való felhasítás útján készül és az egész fűtőtest kívülről az egy helyen szintén felhasított (5) fémcső veszi 75 körül (3. ábra), melyet a (12) szorító pántokon átvezetett (13) szorító csavarok útján szorítunk rá a (4) szigetelőre. Ezáltal a felhasított (4) cső összeszorul és szilárdan a (3) ellenálláshuzal meneteire fek- 80