95514. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működésű elektromos aknás kemence

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95514. SZÁM. — vn/i. OSZTÁLY. Folytonos működésű elektromos aknás kemence. Halász János nyug. mérnök Potyond. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 10-ike. Az eddig használatos, elektromos ke­mencék három csoportba voltak sorozha­tok és pedig a fényívvel működő, az el­lenállással működő kemencékre és az in-5 dukciós pestekre. Mindhárom rendszer­nek közös hátránya, hogy működése nem folytonos, hanem szakaszos. További hát­ránya az első két rendszernek, hogy szén­elektródákkal dolgozik, amelyeket egy-10 felől időszakosan be kell állítani, más­felől pedig a szénelektródák előnyösen csak váltóárammal működtethetők, mivel különben egyenlőtlenül fogynak. A talál­mány szerinti elektromos kemence az ed-15 digiekhez képest a következő előnyökkel bír: Az üzem folytonos, aminek révén keve­sebb a munkaköltség és nagyobb a telje­sítőképesség. A szénelektródák teljesen 20 nélkülözhetők. Igen egyszerű és így épí­tési költsége igen csekély. A hőfejlesztés teljesen zárt térben történik, amiért is az áramfogyasztás igen csekély és az órán­kénti termelés minden egyes tonnájára 25 csak kb. 500—550 kilowatt. Az áram­fogyasztás igen egyenletes, áramlökések nem fordulnak elő, miért is a villamos­fejlesztő berendezés befektetési költsége is aránylag csekélyebb lehet. Igen fontos 30 előnye még a találmány tárgyának, hogy a szénelektródák elhagyása folytán egyenáram alkalmazható, amelynek tudvalevőleg nemcsak" hőfejlesztő, hanem elektrolitikai hatása is van, melyet a ta-35 lálmány szerint fémeknek dezoxidálására és mentesítésére, továbbá oxidos és kénes ércek redukálására használunk fel. A találmány szerinti villamos kemence az ellenállással működő villamos kemen­céknek csoportjába tartozik, azoktól azon- 40 ban elsősorban folytonos működése tekin­tetében tér el. A találmány szerinti villa­mos aknakemence és a régi rendszerű vil­lamos kemencék között a különbség ha­sonló, mint amely fennáll lángtestek és 45 kupolakemencék között; a szaggatott üzemű elektromos kemencéknél nagy­mennyiségű anyagot kell egyszerre, kü­lön-külön oxidáló, dezoxidáló és karboní­záló művelettel feldolgozni, míg az aknás 50 kemencéknél a műveletek az olvasztással együtt, egymás mellett, egyidejűleg men­nek a legnagyobb gyorsasággal és töké­letességgel végbe. A találmány lényege tehát abban áll, 55 hogy aknaalakú, villamos kemencét al­kalmazunk, melynél az árambevezetés az aknának töltőhengerén, az áramelvezetés az akna. fenéklapján történik. Továbbá a kemence töltése nem egynemű, hanem a 60 fenék fölött nagyobb ellenállású anyag van alkalmazva, annak következtében a legnagyobb hőfejlődés az aknafenék kö­zelében történik és az említett elektroli­tikai hatás bekövetkezik. Az aknafenék 65 ugyanis, a rajta összegyűlt fémmel ka­tódaként szerepel, a fölötte levő salak elek­trolitként szerepel, míg a fölötte elrende­zett és az akna legnagyobb részét kitöltő, földolgozandó anyag mint anóda szere- 70 pel. Az elektrolit gyanánt szolgáló ellen­állásnak katóda felőli oldalán tehát erős redukció, anóda felőli oldalán pedig erős oxidáló hatás fog végbemenni. A rajzon a találmánynak egyik példa- 75 képeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom