95510. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa vagy egyéb elektromos használati cikk és eljárás annak előállítására
Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 955ÍO. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Izzólámpa vagy egyéb, elektromos használati cikk és eljárás annak előállítására. Elektromos és finommechanikai gyár lí.-T. gyáros cég Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 29-ike. A találmány üvegballonnal ellátott elektromos használati cikkekre vonatkozik, melyeknél a ballonüregnek akár légritkítással, akár gáztöltéssel szabályozott nyo-5 másviszonyai a ballon légmentes beforrasztásával vannak bizonyos állapotban rögzítve, mimellett a beforrasztásra és egyszersmind a szabályozásra is ugyanegy ú. n. csövelő cső szolgál, mely a ballon-10 test beugrásának áttörése útján közlekedik a ballonüreggel. Ilyenek elsősorban az elektromos izzólámpák, miért is a következőkben főleg ezeket fogjuk szemünk előtt tartani. 15 Ismeretesek hegynélküli izzólámpák, amelyeknél a csövelő cső tengelyirányban töri át a ballontest beugrását. Itt a csövelő cső egyúttal száltartó gyanánt is szerepel és az ebbeli, mellőzhetetlen kombináció 20 megnehezíti a gyártást, különösen a száltartó állványcső lapítóhelyének áttörését. Ismeretesek továbbá ily izzólámpák, melyeiméi a esövelő cső közönséges, egyenes csődarabka gyanánt van behelyezve a 25 ballontest beugrásába. Ezeknél a csövelő cső belső végét a ballontest beugrásának, vagyis az ú. n. állványcsőnek lapítóhelyébe forrasztják és az áttörés mindkét összeforrasztott alkatrésznek 30 hólyagszerű felfúvásával készül. Ezeknek az a főhátrányuk van, hogy a gyakorlatilag tisztíthatatlan belsejű csövelő csőnek beforrasztása a lapítóhelybe ez utóbbit elszennyezi, a felfúvás 35 mindenestül szeszélyesen deformálja és gyengíti az állványzatot, a hideg nyomólevegő az elgyengített üvegfalakat könynyen selejtesekké repesz ti, metsző élek támadnak és a közi eked őn y í lá s helye, alakja és mérete bizonytalan. A lapítóhellyel 40 kapcsolatos áttörés további hátránya, hogy a sokszoros húsvastagságúvá felduzzasztott és az átszakadásig elvékonyított helyek egymás közvetlen szomszédságába esnek, miért is egyrészt aránylag 45 nagy üvegtömeget, széles övezetben és sokáig kell olvasztó hőmérsékleten tartanunk, másrészt pedig a fokozott egyenletlenségek káros feszültségeket okoznak. Ismeretes végül az is, hogy speciális 50 szerszámokkal, magából a ballon testéből sajtolják ki a esövelő csövet. Itt mindenekelőtt rendkívül kicsiny csőméiretekre korlátozódunk, amik a kezelés rovására esnek, azután pedig gyengítjük úgy a bal- 55 lontestet, mint a cső testét is, végül külön művelettel kell külső nyílást törnünk a csövön. A találmánynak CIZ CT célja, hogy mindezen hátrányt kiküszöbölje és egyszerű 60 szerkezetet nyújtson, amely könnyű műveletekkel gyorsan vihető ki. A találmány szerinti megoldás különösen előnyös tömeggyártásra. A találmány szerint a esövelő cső egy- 65 felől nyitott, másfelől azonban eleve légmentesen zárt végű, külön cső gyanánt van behelyezve a ballontest beugrásába, amelyhez amaz zárt végénél fogva van hozzáforrasztva. A találmány szerint egy- 70 szerűen úgy járunk el, hogy a csövelő cső i'orrasztóvégét ennek a ballontest beugrásához való hozzáiforrasztását megelőzőleg, külön beforrasztjuk. A találmányt egyébként a rajzok nyor 75
