95474. lajstromszámú szabadalom • Törekrosta
Meg-jelent, 192 9. évi decem ber hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95474. SZÁM. — X/a. OSZTÁY. Törekrosta. Baka Géza oki. gépészmérnök műszaki tanácsos Mezőhegyes. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 29-ike. Jó törekrostának létesítése régi törekvése a mezőgazdasági iparnak, mely már régebben jutott arra a megismerésre, bogy a gabonaszemeknek a törektől való elkü-5 lönítése csak akkor járhat kedvező eredménnyel, ha a gabonaszemeknek bő alkalom adatik a törektől elválni, amit akként véltek legjobban elérhetni, ha a rostának eredetileg sík hatásos felületét, mely ter-10 inészetesen ejtőlyukakkal volt ellátva, lépcsőkkel, hullámokkal, kiemelkedésekkel, mélyítésekkel stb., egyszóval lefelé vagy felfelé, vagy mindkét irányban tagozottan képezték ki. 15 A sík felületű rostának az volt a hátránya, hogy a törek a rostán szabadon, azaz akadálytalanul és így túlgyorslan ment végig, úgyhogy a gabonaszemeknek úgyszólván nem volt idejük a törektől el-20 válni, minek következtében azok a törekkel együtt az átmenetbe kerültek. A tagozott felületű rostának pedig az volt a hátránya, hogy a töreknek a rostán való átjárása a rostafelület tagozása foly-25 tán túlnagy mértékben volt megakasztva, azaz a törek megszorult, amiért is a gabonaszemek ezért nam voltak képesek a törektől a kellő mérvben elválni. A jelen találmányt képező rostánál már 30 most ennek hatásos felülete felváltva sík és tagozott, úgyhogy a töreknek a rostán való végigmenésére és így a gabonaszemeknek átejtésére a mindenkori viszonyoknak megfelelően a kellő idő állhat 35 rendelkezésre. Kísérletek igazolták, hogy a találmányt képező törekrostánál szemveszteség egyáltalán nincs. A mellékelt rajzban a találmányt képező törekrosta példaképpen egy foganatasítási alakban van feltüntetve. Az 40 1. ábra a rostának felülnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3. ábra metszet az 1. ábrának III—III vonala szerint. 45 A rosta hatásos felülete az egymást váltakozva követő (1) síkokból (2. ábra) és a (2) fűrészfogalakú tagozásból áll. Az (1) síkokban a (3) ejtőlyukak vannak kiképezve, még pedig akként, hogy ezeknek 50 sora a rosta harántirányában sinusvonalat képez (1. ábra). A fűrészfogalakú tagozásnak egyes tagjai szintén el vannak látva ejtőlyukakkal, ahol is az egyes tagoknak függélyes oldalaiban kiképezett 55 (4) lyukak (2, ábra) kisebbek, mint a lejtős oldalaikban kiiképezett (5) lyukaik, mimellett a tagok az egyes tagisorokban egy egyenesben fekszenek (3. ábrta), az egyes tagöorok tagjai pedig a szomszédos tagso- 60 rok tagjaihoz képest eltoltan vannak elrendezve (2. ábra). A rostának működése oly nyilvánvaló, hogy az egyáltalán nem szorul magyarázatra, csak annyit akarunk megjegyezni, 65 hogy a törek a rostának sík felületén akadálytalanul csúszik ugyan végig, de ezen végigcsúszása bizonytalan volna, ha azt a tagozott felület fűrészfogalakú tagjainak függélyes oldalai hathatósan elő nem 70 segítenék, ahol is a fűrészfogalakú tagok oldalainak különböző méretű lyukasztása, mely más törekrostáknál már ismeretes, arra szolgál, hogy a nagyobb lyukasztású lejtős oldalon át nem hullott gabonaszem 75
