95473. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán részkamrákkal
Meg-jelent, 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI Jngg& SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95473. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Vízcsöves kazán részkamrákkal. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkessel-Werke Aktiengesellschaft cég' Oberhausen (Németország). A bejelentés napja 1926. évi november hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi junius hó 3-ika. A találmányt részkamrákkal ellátott, különösen porszéntüzeléshez alkalmas vízcsöves kazán képezi. Az ilyen tüzelőszerkezeteknél eddig a tüzelőtérnek lehe-5 tőleg nagy méreteket kellett adni, amit az tett szükségessé, hogy a szénpor teljes elégésének és elgázosításának biztosítására a tüzelőanyag és levegő keverékének hosszú utat kellett leírnia. Ez a körül-10 mény igen magas égési terekhez vezetett, melyek szerkezetileg nem tettek jó benyomást, mert ezáltal az egész kazántelep magassági mérete rendkívüli módon megnövekedett és túlságosan magas kazán-15 házak adódtak. Ehhez még hozzájárult, hogy az ilyen nagy terjedelmű égési térnél sugárzási veszteségek elkerülésére és az égési tér falának védelmére hűtő szerkezeteket, rendszerint hűtőcsöveket kel-20 lett elrendezni, melyek a kazánrendszerhez csatlakoztak és annak egy részét képezték. Az említett magassági méretek folytán továbbá a hűtőfelületek és a kazán felső hengere között hosszú és akadályo-25 kat képező összekötő vezetékek váltak szükségessé. Ezen vezetékek annyiban képeztek akadályt, amennyiben a csöveknek a felső hengerhez való csatlakozásai igen szorosan feküdtek egymás mellett és 30 ezáltal gyakran előfordult, hogy a felső henger víztükrénél a gőzfejlődés egyenlőtlen volt, ami viszont nyugtalan, a vízszínmutató készülékekkel bizonytalanul mérhető és a vízszínszabályozót hibásan 35 befolyásoló vízszínt eredményezett. A találmányt már most olyan kazánelrendezés képezi, mely az említett szerkezeti méretek jelentékeny csökkentését teszi lehetővé és emellett a telep működési módját is javítja. Ezt lényegileg azáltal 40 érjük el, hogy a vízcsőkötegeket és részkamráikat szerkezetileg áthelyezzük. Míg ezek eddig az égési tér egész szélességére kiterjedtek és az égési tér felett foglaltak helyet, addig a találmány értelmében a 45 vízcsőkötegeket egységükben elválasztva és helyileg különbözően rendezzük el, vagyis a vízcsőkötegek egy része részkamráikkal együtt az égési tér felett, azok másik része pedig lángfalak közbe- 50 iktatása mellett az égési tér falainak két oldalán van elrendezve. A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett vízcsöves kazánnak példaképem foganatosítási alakját tünteti fel 55 és pedig az 1. ábrán a vízcsőkötegekhez párhuzamos sík mentén vett függőleges középmetszetben, míg a 2. ábrán a kazántelep részben hossz- 60 metszetben és részben elölnézetben látható. A találmány szerinti kazán szerkezete és működési módja a következő: Példaképen magában véve ismert rend- ö5 szerű, szénportüzelésű kazánt tüntettünk fel, melynél a gőz fejlesztésére több víz-, csöves részkamra és egy vagy több felső henger szolgál. Az (a) lángzófúvókán át befuvatott tüzelőanyag, mely szénpor és 70 levegő keverékéből áll, meggyulladásakor bosszú lángutat ír le. A (b) égési tér nagyságát már most a találmány értelmében annyiban csökkentjük, amennyiben nem az összes, az égési tér felett elrendezett 75 (c) vízcsőkötegek vannak felül beépítve,
