95437. lajstromszámú szabadalom • Kettős vezetékszállal kiképzett munkavezeték villamos vasutakoz

Megjelent 1920. évi

december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI J|eg»L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95437. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Kettős vezetékszállal kiképezett munkavezeték villamos vasntakhoz. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamosság i R -T. Budapest Pótszabadalom a 92142. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentési napja 1925. évi augusztus hó 1-je. A 92142. sz. törzsszabadalomban oly villamos vasúti vezetékrendszert ismertettünk. amelynél egy vágány részére két munkavezetékszál van felszerelve akként, 5 hogy az egyik vezetékszál a másiknak szélárnyékában fekszik. Ezen elrendezés folytán kisebb a szélnyomás és kisebb a vezetékre rakodó jég súlya. A találmány érteimében láncfelfüggesz-10 tésű munkavezeték esetén a hordvezetéket is, vagy két egymás mellett elrendezett körkeresztmetszetű drótkötélből, vagy egy célszerűen ovális keresztmetszetű lapos drótkötélből képezzük ki. Ezen elrendezés 15 előnye, hogy láncfelfüggeszt ésű vezetékeknél nagyobb fesztávolságokat létesíthetünk, anélkül, hogy a szél okozta kilengések oly mértékűek volnának, amelyek a villa kisiklását okoznák. Egy bizonyos 20 vonalhosszán azonban nagyobb fesztávol ságok mellett kevesebb felfüggesztési pont (tehát kevesebb vezetékoszlop, járom stb.) szükséges és ennek megfelelőleg kevesebb szigetelő, úgyhogy az egész beren-25 dezés olcsóbbá és üzembiztosabbá válik. A hordvezetékeknek a támpontokon való megerősítésére, valamint a függesztő huzalok megerősítésére kettős szorítókat alkalmazhatunk, amelyek segélyével a kör-30 keresztmetszetű kötelek közvetlenül egymás mellett, vagy egymástól csekély távolságban szerelhetők. Utóbbi esetben a két kötél távolságát célszerűen akként választjuk meg, hogy azok két szomszédos 35 szorító között ne csapódhassanak egymásra. Ila a munkavezeték szükséges keresztmetszete elegendő nagy, úgy azt is megosztjuk és a két szálat akként szereljük, hogy egyik a másiknak szélárnyékában 40 feküdjék. Eddigelé az ily kettős munkavezetéket rendesen, kettős vezetékszorítókra szerelik, amelyek a menetirányra merőleges síkban mérlegkar módjára elmozdulható összekötőelemmel vannak el- 45 látva. Ha az ily kettős vezetőszorítót lengethetőleg függesztjük fel, úgyhogy a menetirányban eltolódhatik, úgy a szorítók alsó éleikkel a vízszintes helyzetből kifordulni igyekeznek, a munkavezeték e he- 50 lyen kettőd megtörést szenved, amely az áramszedő sima áthaladását zavarja. E megtörést gyakorlatilag azáltal küszöbölhetjük ki, hogy a kettős szorítót akként méretezzük, hogy forgási pontja a 55 munkavezeték középvonalait összekötő vonalhoz közel essék. E szerkezet további előnye abban áll, hogy csupán csekély erő szükséges ahhoz, hogy az áramszedő az egyik, esetleg nagyobb mértékben befüggő 60 vezetéket megemelje és így a másik vezetékkel is érintkezzék. Mivel azonban kettős munkavezetéket a legtöbb esetben éppen azért alkalmazunk, hogy az áramszedő és a vezeték közötti érintkezési fe- 65 lületet megnöveljük és így nagy áramerősségeket vihessünk át, úgy eddig a munkavezetékek leírt beállíthatóságára való tekintettel mindig arra törekedtek, hogy a két vezetéket egymástól lehetőleg távol 70 rendezzék el. Ezzel szemben a találmány szerinti szerkezet alkalmazásakor a két vezeték közvetlenül egymás közelébe hozható, úgyhogy az egyik vezeték a másiknak szélárnyékában fekhetik. 75 A rajz