95434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindeféle szálas anyag festésére
Megjelent 1920. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BIUÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95434. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás mindenféle szálas anyag festésére. Dr. Rudas Sándor oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 4-ike. Szálas anyagok festését a csávafestékek segélyével való festéstől eltekintve, ezidőszerint akként eszközlik, hogy a festéket az oldatból hevítés, illetve főzés által vi-5 szik rá és rögzítik a festendő anyagon. Ezen eljárás hátránya, hogy a főzés a festendő anyagot rontja, amennyiben az áru, illetve a szálak struktúráját lazítja. A találmány célja oly festési eljárás léte 10 sítése, amelyből az áru minőségét rontó tényező, a főzés, ki van küszöbölve. Ezen célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a festéknek az anyagra való rávitelét és azon való rögzítését elektromos-15 ság, tehát oly energia segítségével eszközöljük, mely a festendő anyagra ártalmatlan. A találmány szerinti eljárást oly módon foganatosítjuk, hogy a festékoldaton 20 elektromos áramot bocsátunk át. Az eddigi tudományos kutatások eredményei szerint a festékoldatok vagy molekulárdiszperzek vagy pedig kolloiddiszperzek és ennek folytán az előbbi esetben a disz-25 szociált festék ionjai, az utóbbi esetben pedig a kolloid festékrészecskék elektromos feszültségesésben töltésüknek megfelelő határozott irányban vándorolnak. A festendő anyagot a festékoldatban a váns0 dorló festékionok, illetve kolloidfestékrészecskék útjában, tehát azon elektródnál helyezzük el, amely felé a festékionok, illetve kolloidfestékrészecskék vándorlása irányul. A festékionok, illetve kolloidfes-55 tékrészecskék ekkor energikusan behatolnak a festendő anyagba s azt tökéletesen, tehát a festék rögzítése mellett megfestik. Hogy az ismertetett új festőeljárásnál az áru minőségét rontó főzés ki van küszöbölve, minden további nélkül nyilván- 40 való, azonban a találmány még azon további előnyt is nyújtja, hogy egyrészt az áru színtartóbb és hogy másrészt lehetővé válik a folytonos üzemben való festés is, mert eeélból csakis az áram által levá- 45 lasztott festék mennyiségének pótlására kell folytonosan koncentráltabb festékoldatot a fürdőbe folyatni. Lényeges gyakorlati előnye a találmány szerinti eljárásnak, továbbá, hogy lehetővé teszi hővel 50 szemben igen érzékeny textilanyagok, pl. selyem hideg úton való színtartó megfestését. További előny, hogy a munkatérben a levegő gőzmentes (ködmentes) marad. A festékfürdőn átbocsátott áram sűrű- 55 ségét esetenként változóan választjuk meg aszerint, hogy milyen vastag a festendő szövet, illetve a festendő laza textilanyag rétege, hogy mily gyorsan kívánjuk a festést eszközölni és hogy mily 60 áramerősséget bír el az oldat túlságos mérvű felmelegedés nélkül. Némely esetben előnyösnek mutatkozhat az áramsűrűség oly módon való megválasztása, hogy a fürdő ellenállásánál fogva felmeleged- 65 jék, azonban ezen esetben is mindenkor lényegesen a folyadék forrási hőfoka alatt, pL maximálisan kb. 50° C hőmérsékleten tartjuk a fürdőt. Ezen maximális hőmérséklet azonban külső hőnek a fes- 70 tékfürdőbe való bevezetése által is létesíthető és fenntartható, mely esetben az áramsűrűséget oly kicsinyre szabjuk meg, hogy az elektromos áram okozta hőmérsékletnövekedés gyakorlatilag elenyésző. 75 Ez a módszer ott nyer jelentőséget, ahol az áramsűrűséget alacsonyan kell tartani, hőre ellenben szükség van.
