95434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindeféle szálas anyag festésére

Megjelent 1920. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BIUÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95434. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás mindenféle szálas anyag festésére. Dr. Rudas Sándor oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 4-ike. Szálas anyagok festését a csávafestékek segélyével való festéstől eltekintve, ezidő­szerint akként eszközlik, hogy a festéket az oldatból hevítés, illetve főzés által vi-5 szik rá és rögzítik a festendő anyagon. Ezen eljárás hátránya, hogy a főzés a festendő anyagot rontja, amennyiben az áru, illetve a szálak struktúráját lazítja. A találmány célja oly festési eljárás léte 10 sítése, amelyből az áru minőségét rontó tényező, a főzés, ki van küszöbölve. Ezen célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a festéknek az anyagra való rá­vitelét és azon való rögzítését elektromos-15 ság, tehát oly energia segítségével eszkö­zöljük, mely a festendő anyagra ártal­matlan. A találmány szerinti eljárást oly mó­don foganatosítjuk, hogy a festékoldaton 20 elektromos áramot bocsátunk át. Az ed­digi tudományos kutatások eredményei szerint a festékoldatok vagy molekulár­diszperzek vagy pedig kolloiddiszperzek és ennek folytán az előbbi esetben a disz-25 szociált festék ionjai, az utóbbi esetben pedig a kolloid festékrészecskék elektro­mos feszültségesésben töltésüknek megfe­lelő határozott irányban vándorolnak. A festendő anyagot a festékoldatban a ván­s0 dorló festékionok, illetve kolloidfestékré­szecskék útjában, tehát azon elektródnál helyezzük el, amely felé a festékionok, illetve kolloidfestékrészecskék vándorlása irányul. A festékionok, illetve kolloidfes-55 tékrészecskék ekkor energikusan behatol­nak a festendő anyagba s azt tökéletesen, tehát a festék rögzítése mellett megfestik. Hogy az ismertetett új festőeljárásnál az áru minőségét rontó főzés ki van kü­szöbölve, minden további nélkül nyilván- 40 való, azonban a találmány még azon to­vábbi előnyt is nyújtja, hogy egyrészt az áru színtartóbb és hogy másrészt lehetővé válik a folytonos üzemben való festés is, mert eeélból csakis az áram által levá- 45 lasztott festék mennyiségének pótlására kell folytonosan koncentráltabb festékol­datot a fürdőbe folyatni. Lényeges gyakor­lati előnye a találmány szerinti eljárás­nak, továbbá, hogy lehetővé teszi hővel 50 szemben igen érzékeny textilanyagok, pl. selyem hideg úton való színtartó megfes­tését. További előny, hogy a munkatérben a levegő gőzmentes (ködmentes) marad. A festékfürdőn átbocsátott áram sűrű- 55 ségét esetenként változóan választjuk meg aszerint, hogy milyen vastag a fes­tendő szövet, illetve a festendő laza tex­tilanyag rétege, hogy mily gyorsan kí­vánjuk a festést eszközölni és hogy mily 60 áramerősséget bír el az oldat túlságos mérvű felmelegedés nélkül. Némely eset­ben előnyösnek mutatkozhat az áramsűrű­ség oly módon való megválasztása, hogy a fürdő ellenállásánál fogva felmeleged- 65 jék, azonban ezen esetben is mindenkor lényegesen a folyadék forrási hőfoka alatt, pL maximálisan kb. 50° C hőmér­sékleten tartjuk a fürdőt. Ezen maximális hőmérséklet azonban külső hőnek a fes- 70 tékfürdőbe való bevezetése által is léte­síthető és fenntartható, mely esetben az áramsűrűséget oly kicsinyre szabjuk meg, hogy az elektromos áram okozta hőmér­sékletnövekedés gyakorlatilag elenyésző. 75 Ez a módszer ott nyer jelentőséget, ahol az áramsűrűséget alacsonyan kell tar­tani, hőre ellenben szükség van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom