95426. lajstromszámú szabadalom • Kárpitozás automobilok oldalfalaihoz

IVIejr.jelent 1Í)2Í). évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95426. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Kárpitozás automobilok oldalfalaihoz. Piitzer György mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 31-ike. Ismeretes automobilok üléspárnáit és mlapárnáit kiemelhető darabokban ké­íteni, ellenben automobilok szilárd és ozgó oldalfalait, vagyis ajtait eddig ma­in az illető oldalfalon kárpitozták, ami ámos hátránnyal járt, amennyiben töb­sk között a kárpitozás aránytalanul ne­izen és lassan volt keresztülvihető, a irpitozás alatt a járművön más munká­k nem igen dolgozhattak, ami a tömeg­jártás haladását feltartotta, a fényezés kárpitozás után csak nagy gonddal volt ly keresztülvihető, hogy a kárpitozás ne ennyeződjék be, viszont a fényezés utáni irpitozás közben a fényezés sérült meg jnnyen. A találmány szerint az oldalfalak kárpi­zása külön lemez- vagy keretszerű al­itra van elkészítve és a már kárpitozott zat van a szilárd oldalfalakra vagy ozgó oldalfalakra, vagyis ajtókra, old­itó kapcsolórészek, célszerűen csavarok gélyével felerősítve. Ezen szerkezet még azon előnnyel is jár, agy az ajtóknak táskák gyanánt való íképzését az eddigi kárpitozási módnál ilszerűbben teszi megoldhatóvá és a hátsó lésnél lévő oldalfalakon kartámlák ki­ípzését is megkönnyíti. Legfontosabb őnye azonban a találmány szerinti szer­ezetnek a sorozatos tömeggyártás meg­annyítésében áll. A mellékelt rajzban a találmány sze­nti kárpitozás egy példaképpeni meg­dási alakja van feltüntetve. 1. ábra egy a találmány szerint kárpi­izott ajtó függőleges metszetét, 2. ábra pedig amiak bel ül nézetét mú­ltja, 3. ábra a hátsó ülés oldalfalának kárpi­tozását mutatja függőleges keresztmet­szetben, 4. ábra pedig függőleges hosszmetszet­ben a 3. ábra 4—4 vonala szerint a nyilak irányában nézve. 45 Az 1. és 2. ábrában feltüntetett példa­képpeni megoldás fémlemezből készült aj­tón mutatja be a találmány szerinti kár­pitozást. Eszerint a kárpitozás az (1) fém­lemezre van elkészítve, amely az ajtók 50 táska gyanánt való felhasználhatása cél­jából a (2) kivágással van ellátva. A (3) kárpitozóanyag, pl. szövet vagy bőr, a (4) kitömőanyag közbehelyezésével az (1) le­mezre van erősítve, úgyhogy egyszerűen 55 annak szélei köré van (5)-nél áthajlítva. Az ilyként kárpitozott (1) lemez (6) csavar segélyével van az ajtóra felerősítve. A (2) nyíláson át az ajtó (7) üregéhez hozzá­férhetünk, úgyhogy ez utóbbi tartály vagy 60 táska gyanánt használható. A (2) nyílás elzárására szolgáló fedél a találmány sze­rint a kívül-belül (8) szövet- vagy bőr­bevonattal ellátott 9 fémlemezből áll, mely rövidebb a (8) bőrbevonatnál, úgyhogy 65 csak a (10) magasságig ér, úgyhogy a fe­délnek felső része hajlékony marad és csukló gyanánt szolgál. A fedél a (11) takaróléc segélyével van felerősítve, amely (12) csavarok révén lehet az üreges ajtó 70 felső részébe helyezett (13) betétléehez erősítve. A fedelet a (9) lemez súlya csukva tartja. Természetesen ugyanezen szerkezet hasz­nálható fakarosszéri ákhoz is. 75 A 3. és 4. ábra szerint a kocsi hátsó ülé­sénél fekvő oldalfalak kárpitozása a (14) keretre van elkészítve, mely keret a fém­lemezből hajlított (15) oldalfalnak legör­bített (16) felső karimája alá van tolva. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom