95421. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosító berendezés

Megjelent 1929. évi december lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jKEnt SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95421. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Vonat biztosító berendezés. Abajtán József villany szerelő Tatabánya. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 7-ike. A bejelentés tárgya vonatbiztosító berendezés, mely az abból származó vasúti szerencsétlenségeket van hivatva megakadályozni, ha a vonat elhaladása után 5 a szemafort tilosra állítani elfelejtik, vagy csak későn állítják tilosra, úgyhogy közben már egy második vonat, a téves jelzés folytán, elhaladhatott és az előbbi vonatba beszaladhatott. Tapasztalat sze-10 rint ugyanis a vasúti szerencsétlenségeknek liagy részét ilyen jellegű mulasztások okozzák. A találmány az abból származó vasúti szerencsétlenségeket, illetve összeütközéseket, hogy a vonat elhaladása 15 után a szemafort tilosra állítani elfelejtik, vagy csak elkésve állítják tilosra, azáltal teszi lehetetlenné, hogy a szabadra álló szemafor mellett elhaladó vonat a pályát maga mögött önműködően zárja 20 olykép, hogy az esetleg utána, következő vonat, mely a tévesen szabadra álló szemafor folytán nyugodtan tovább haladna, önműködően megállíttatik. A rajzon a találmánynak egyik, példa-25 képeni, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a berendezés összerendezésének távlati képe, a 30 2—5. ábrák annak egyes szerkezeti részleteit vázlatosan, különböző munkahelyzetben, a 6. ábra a mozdonynak a találmány szerinti különleges kiképzési módját vázla-35 tosan, kétféle nézetben, a 7—8. ábrák a 6. ábrához tartozó vázlatos távlati képet, kétféle munkahelyzetben, a 9. ábra végül a 2—5. ábra szerinti szerkezet baloldali részének részletesebb ki- 40 viteli rajzát távlatilag tünteti fel. A (b) szemafor ismert kiképzésű és ismert módon állíttatik. E szemaforon kívül a sínek között még két állítható (e, k) ütköző van, melyek á szemaforral ál- 45 lanak kapcsolatban. Az egyik (e) ütköző a szemafor mellett, esetleg előtt van elrendezve, a másik (k) ütköző pedig attól, a menetirányban, bizonyos távolságra. Az (e, k) ütközőkkel a mozdony alvázán el- 50 rendezett (10, 11) ütközők működnek együtt (6—8. ábrák). Azonkívül a pályaütközővel együttműködésben még egy további (o) ütközőkar is van elrendezve (1. ábra), amely a mozdonyalvázon elrende- 55 zett (o') ütközőkarral működik együtt. A találmány lényege és működésének alapelve a következő: Szabadra álló (b) szemafor mellett az (e, k) pályaütközők közel vízszintes, 60 fekvő helyzetet foglalnak el, amelyben a mozdonyon elrendezett (10) vagy (11) ütközőket nem befolyásolják. A szabad jelzés folytán érkező vonat tehát akadálytalanul áthalad az (e, k) ütközők felett, 65 viszont a mozdonyon lévő (o') ütköző az (o) pályaütközőt lenyomja, ami által a (k) pályaütköző függélyes helyzetbe feláll és az esetben, ha. a szemafort tilosra állítani elmulasztották és ennek követ- 70 keztében újabb vonat érkezik, úgy a felálló (k) ütköző a (10) vagy (11) mozdonyütközőt befolyásolja és ezáltal a mozdonyt, illetve a vonatot önműködően, bármely ismert módon megállítja. A beren- 75 dezés további kiképzése olyan, hogy ha a szemafort kellő időben vagy később tilosra állítják, végül pedig ismét szabadra