95379. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés a jármű kinetikai erejének felhasználásával

Megjelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95319. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Fékberendezés a jármű kinetikai erejének felhasználására. Szilák Ferenc technikus Budapest. A bejelentés napja 1927. évi április hó 7-ike. A találmány tárgya kompresszor fék­berendezés, mely lehetővé teszi a mozgás­ban lévő járműben, elsősorban motoros járműben rejlő kinetikai erőnek a féke-5 zés munkájára való teljes felhasználását. A találmány szerinti fékberendezést az jellemzi, hogy mindennemű mánuális vagy gépi erő közbeiktatása nélkül végez­hető vele a fékezés munkája, tisztán a 10 járműben levő kinetikai erő felhasználá­sával. A négykerékfékrendszernél a talál­mány szerint kiküszöböltetik a kompli­kált „kiegyenlítő" szerkezet, rudazat vagy csővezeték és így ez egyszerűbb, mint az 15 eddig ismert fékrendszerek. Biztosabban működik, mint az eddigi rendszerek, mert a jármű kerekei még lassú menetnél is elég hirtelen fordulnak és a féktérben levő levegő összenyomása hirtelen törté-20 nik, így a levegő rugalmassága folytán a hirtelen összenyomásnál ellenállást fejtve ki, a járműben rejlő kinetikai erőt felemészti. Ezen kinetikai erő felemész­tése annál rohamosabban történik, minél 25 nagyobb a kerekek fordulatszáma, vagyis a jármű sebessége. Úgyhogy éppen nagy segességeknél érhető el a leggyorsabb fék­hatás. Jellemzi továbbá, hogy a jármű előre vagy hátrahaladásakor egyaránt 30 használható, eltérőleg az eddig használa­tos, pneumatikus, hidraulikus stb. fék­berendezésektől. Az eddig ismeretes fék­berendezéseknél a fékezés súrlódó felüle­tekkel történik, mely súrlódó fém- stb. 35 anyagok melegszenek, zajosak, továbbá a fékdob és fékpofák egymáshoz való szorí­tása vagy manuális vagy gépi erőt igé­nyel, ami a szabadalom szerint mind ki­küszöböltetik és mert nincsenek súrlódó 40 felületek, a fék begyulladása vagy berá­gódása ki van zárva. Minden „kiegyen­lítő" rudazat vagy csővezeték nélkül a jármű mindenik kereke egyenlően fékez­hető azért, mert a jármű minden kere­kére egy és ugyanazon nagyságú kineti- 45 kai erő hat s a jármű vetődése (farolása) ki van zárva. A rúgózatlan tömegek is nagy mértékben csökkennek. A levegő rugalmassága folytán a szabadalom sze­rinti fékezés sokkal elasztikusabban ható, 50 mint az eddigi rendszereknél, ami az egésiz jármű szerkezetét kíméli. A sarló­alakú féktérben lefolyó munkafolyamat ugyanaz, mint a „motorral" való fékezés­nél. 55 A mellékelt ra jz 1. ábrája mutatja a ta­lálmány egy példaképeni megoldását. Az ismert forgódugattyús légsűrítő a járműre úgy van felerősítve, hogy a forgódugattyú tengelye (4) egyúttal a jármű tengelye is. 60 Külsőleg éppen olyan a felerősítési módja, mint az eddigi fékdoboké. (1) a légsűrítő, vagyis fékburok, melyben (2) dugattyú forog, a jármű kerekének fordulatszámá­val megegyező fordulattal (4) tengely, 65 illetve a jármű tengelye körül. (5) terelő­lapok, melyek (3) vezetékben csúsznak és a (2) forgódugattyú (1) nyílásain kiemel­kedhetnek. (1) fékburok felső részén (a) és (b) levegő ki- és beömlő szelepek talál- 70 hatók, mely szelepek (k) pont körül elfor­díthatók (e) háromágú emelőrúd segélyé­vel a soffőrülésből (s) huzal vagy rudazat közbeiktatásával nyithatók és zárhatók. A szerkezet működése a következő: 1. 75 ha a jármű előrehaladásakor fékezünk, (a) szelepet nyitjuk és a levegő (f) sarló­alakú féktérbe ömlik. Itt az (5) terelő­lappal és a forgódugattyúval (b) szelep irányába hirtelen összenyomatik. Ezen 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom