95340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ólomakkumulátor töltésfokának szinreagensekkel való megállapítására
Megjelent 1929. évi december hó 16-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95340. SZÁM. — Vil i. OSZTÁLY Eljárás az ólomakkumulátor töltésfokának szinreagensekkel való megállapítására. Dr. Proszt János főisk. tanár és Bihari Sándor kohómérnökjelölt Sopron. A bejelentés napja 1927. évi május hó 6-ika, Ólomakkumulátorok töltósfokát többnyire a bennök lévő kénsav fajsúlyának meghatározása alapján állapítjuk meg. Ez az eljárás hordozható telepeknél külön-5 böző nehézségekbe ütközik, kisebb celláknál pedig, azok csekély savtartalmánál fogva, végre sem hajtható. Találmányunk tárgya egy olyan eljárás, melynek segítségével bármely ólom-10 akkumulátor töltésfoka a bennelévő savval összehozott alkalmas festékanyag színváltozása alapján állapítható meg. Mint ismeretes, színét számos festékanyag változtatja, aszerint, amint annak 15 oldatában hidrogenionkoncentrációt változtatjuk. Van ezen festékeknek egy csoportja, amely nagy savkoncentráció mellett reagál és egy másik, ismertebb csoportja, amely azonban csak csekély acidi-20 tások meghatározására alkalmas. Találmányunk szerint az ólomakkumulátor savkoncentrációjának s így töltésfokának meghatározására mindkét csoport festékei alkalmazhatók. 25 Az első csoportból már most olyan festékeket választunk, melyek színüket az ólomakkumulátorokban előforduló savkoncentrációk mellett (mintegy 22—28 Bé. fokos kénsav) változtatják a legfeltűnőb-30 ben. Ilyenek többek között számos szekundér disazotestnek disulfosavszármazékai, mint pl. croceinscharlach 3 Bé. Ezen festék a kisütött akkumulátor kénsavával (mintegy 22 Bé. fok) összehozva, piros 35 színű, míg a töltött akkumulátor kénsavában (mintegy 28 Bé. fok) kékszínűvé válik. Egy megfelelő színskála segítségével ilymódon a sav koncentrációja s ezzel az akkumulátor töltésfoka kényelmesen megállapítható. Némi gyakorlat után a szín.- 40 skála alkalmazása bátran mellőzhető. Ha a cellában lévő savhoz azonban Valamely festéket közvetlenül adunk hozzá, ügy azt az akkumulátorlemezek lassanként adszorbeálják. Találmányunk szerint 45 épp ezért, úgy közvetlenül, a cellában lévő savba, mint az abból kivett próbába egy, a megfelelő festékkel megfestett alkalmas anyagot mártunk. A festék hordozójául selyem-, ill. mű- 50 selyemszövet, formaiinnal rögzített zselalin, légszáraz kovasavgel, búzaliszttel savanyított s égetett porcellánmassza, vagy egyéb, ezekhez hasonló anyag alkalmas. A festett massza a savnak a cellán kívü] 55 való vizsgálata céljából egy kis, üvegből készült szívópipettában van elhelyezve. Az akkumulátoredényből ezen pipetta segítségével annyi savat szívunk fel, hogy az a reakciós testet jól ellepje. A savat go ezután a cellába visszabocsátjuk, do ugyanannyit belőle újból felszívunk. Miután ezt a műveletet 2—3-szor megismételtük, a reakciós test színárnyalatából könnyen megállapíthatjuk a sav koncén- 65 trációját s ezzel az akkumulátor töltésfokát is, sőt pl. közvetlenül töltés után mérve, a lemezek „egészséges" vagy „beteg'' voltára is következtethetünk. Minthogy a beszáradás a reakciós testre 70 kártékonyán hatna, azt pipettával együtt egy jól záródó üvegcsőben kell eltartani s így az ismételten, sokáig használható. Üvegfalú cellák esetében a megfelelőleg megfestett reakcióstest, legalkalmasabban 75 rúd, vagy lemez alakjában a cellába be is építhető, úgyhogy az a savba merülve, aa