95324. lajstromszámú szabadalom • Ércpénz-osztályozó készülék
Megjelent 192 9. évi december hó 16 -án . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95324. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Ércpértz osztályozó készülék. Mursitz Kálmán nyűg-. alezredes Budapest Füsti Molnár Lajos gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 14-ike. Tudjuk, hogy az ércpénznek be- és kifizetés alkalmával a pénzt tároló tálkákba való berakása és kiszedése mily nehézkessé és megbízhatatlanná teszi a pénz 5 kezelését. Ezen hátrány kiküszöbölését fizető készülékekkel igyekeztek kiküszöbölni, azonban a legtöbb ily szerkezet csak a kifizetést végzi, a pénz osztályozását nem. Létezett ugyan osztályozó ké-10 szülékkel ellátott szerkezet is, az azonban egyszerű utánzása volt a mezőgazdaságban osztályozásra használt rostának. Ennél ugyanis több osztályozó rostán haladt a pénz lefelé s közben vagy óraművel, 15 vagy kézi erővel kellett a rostát rázni. Jelen találmány tárgya egy oly készülék, mely oly helyeken, ahol a nagy pénztári forgalom mellett az ércpénz gyors kezelése kívánatos, célszerűen alkalmaz-20 ható, mivel kezelése rendkívül egyszerű, a pénz osztályozását a bedobás után azonnal önműködőlég s biztosan végzi el. Ezenkívül a pénz mennyisége bármely pillanatban leolvasható, a visszaadás 25 gyorsan s tévedés nélkül eszközölhető. A találmány lényegében nem egyéb, mint bármily megfelelő anyagból készített álló csőrendszer, mely felett két irányban hajló lejtő a rajta levő kivágá-30 sokkal eszközli az osztályozást, míg a visszaadás az ismert módon billentyűk segélyével történik. A számlálás szintén ismert módon: a pénz vastagságának megfelelően beosztott skálával történik. 35 Eszerint a találmány magva az osztályozást végző rész. A mellékelt rajzon a találmány egyik példaképeni alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán oldalnézetben, a végfal felének letörésével, a 40 2. ábrán homloknézetben, a 3. ábrán az osztályozó lejtő oly fogana tositási alakban, amikor a használatban levő ércpénz közt két különböző értékű egyforma átmérőjű, de különböző vastag- 45 ságú pénznem van, a 4. ábra a 3. áhra ielülnézete, az 5. ábra a 3. ábra metszete a 4. ábra A—B vonala szerint, a 6. ábrán a kivető szerkezet nagyobb 50 léptékben, felülnézetben, a 7. ábrán a kivető szerkezet homloknézetben. A két irányban lejtős (1) tölcsérre dobott pénz a (2) torlasz alatt levő, a leg- 55 vastagabb pénz vastagságánál nem kisebb nyíláson keresztül haladva jut a (4) osztályozó lejtőre. Amennyiben egymáson több pénz halad lefelé egyszerre, a (2) torlasz a felsőket visszatartja, melyek a 60 torlasz hajlását kénytelenek követni, miközben a pénz a torlasz alatt levő nyíláson átbúvik. A (4) kettős hajlású lejtőn a pénz forogva csúszik lefelé, mivel élével az (5) támasztóperemnek támaszko- 65 dik. A (4). lejtőn vannak elhelyezve az osztályozó nyílások, melyek olyképen vannak kiképezve, hogy a nyílásnál nagyobb pénzdarab a támasztási helytől távolabb levő élt túlfedi s így áthalad 70 rajta, míg az a pénzdarab, amely számára a kivágás készült, átesik, mert a külső él nem támasztja alá a pénzt, melynek azonkívül még a súlypontja iis a belső élen kívül, a nyílásba esik. Két egyforma 75
