95275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kemény utaknak puha talajon való építésére

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KI RÁ LYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95215. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés kemény utaknak puha talajon való építésére. King- Róbert Henrik mérnök Ang-lesey. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 30-ika. A találmány tárgya eljárás és berendezés kemény, tartós utaknak puha talajon, azaz oly talajon való építésére, mely köveket vagy egyéb kemény anyagokat nem 5 tartalmaz; az új eljárás főelőnye abban áll, hogy igen egyszerű és ennélfogva, az eddigi eljárásokhoz képest, rendkívül olcsó. Használható utaknak oly országokban 0 való építése ugyanis, ahol a talaj a fenti sajátosságú, igen nehéz feladat és éven ként igen nagy összegek fordíttatnak földes utaknak építésére és kijavítására, amelyek azonban, igen rövid idő múlva, 5 rövidebb-hosszabb ideig tartó esős időjá rás után, ismét járhatatlan ingovánnyá alakulnak át. A találmány tárgya új eljárás kemény utaknak oly területeken való építésére, 0 ahol kövek és kemény anyagok nincsenek, vagy nagyon ritkák, vagy igen drágák, Némely helyen égetett földet alkalmaz nak ágyazó agyag gyanánt, melyet szénnel kevert agyagnak nyilt tüzelésekben 5 való égetése által nyernek, mely módsze? által a föld téglakeménységűvé és tartósságává alakittatik át; ezen eljárás azonban a földnek kétszer vagy háromszor való szállításával és kezelésével jár — a ) nagy szénköltségek mellett. A találmány tárgyát képező eljárás ab ban áll, hogy a földnek meglevő természetes felületét égetjük vagy pedig a megfelelően előkészített földből rakásokat képe-5 zünk, melyeket azután tömörítünk és égetünk. Ugy a természetes felületet vagy az így képezett, mesterségesen tömörített felületet felhasítjuk vagy szántjuk kb. 12 inch — 30 cm. mélységig, a nyert földcsomókat, rögöket pedig égetjük, henge- 40 reljük és ezáltal tömörítjük. Bizonyos esetekben egy bevágást (entting) hasonló mélységig felhasítunk vagy felszántunk és ugyanazon módon kezelünk. Más esetekben vagy a természetes talaj 45 vagy alkalmas anyagból való rakás felületét először felhasítjuk és égetjük, a nyert nagyobb kemény anyagot különválasztjuk és az út alapjának vagy ágyazatának a képzésére használjuk fel, a nyert 50 kisebb anyagokat pedig oly további égetésnek vetjük alá, mely azt zsugorítja ós miután azt kötő- és vízhatlanná tevő anyaggal, mint pl. kátrány vagy olajmaradékkal, kezeltük, — a nagyobb anyag 55 fölé szorítjuk, hengereljük és tömörít jiik. Kívánatra még egy „kopási" felületet is képezhetünk, mely mesterséges aszfaltból áll; utóbbi az itt leírt módon zsugorított földnek bitumennel alkalmas arány- 60 ban való keveréke. Ezen felületet bármely alkalmas berendezéssel felhevítjük. A földnek „in situ", azaz a helyszínen való égetése céljából, bármely alkalmas kemence alkalmazható, a legelőnyösebb 65 azonban a találmány tárgyát képező, hordozhatóan szerelt olajtüzelésű égető kemence, mely úgy van szerkesztve, hogy a láng az égetendő felületre, lefelé, van irányítva. 70 A rajzon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló, ily kemencével bíró, berendezésnek példaképen Vett kiviteli alakja van vázlatosan feltüntetve. 75 Ezen berendezés (A) tartálya, tüzelőanyag gyanánt, olajat tartalmaz és evvel látja el, a (C) csövön keresztül, a (D) égő-