95235. lajstromszámú szabadalom • Készülék kenyérkék egyidejű olajozására és nyomására

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95235. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Készülék kenyérkéknek egyidejű olajozására és nyomására. Massolle János sütőmester Brakel (Németország-). A bejelentés napja 1927. évi junius hó 9-ike. A bejelentés tárgya készülék kenyérkék­nek egyidejű olajozására és nyomására. Eddigelé a kenyérkéket előbb ecsettel be­olajozták, azután pedig alkalmas fácská-5 val vagy deszkácskával megnyomták. E kettős munka természetesen sok időt vesz igénybe és a mellett aránylag nagy olaj­fogyasztással jár és nem biztosítja a ke­nyérkének olajjal való egyenletes bekené-10 sét. A találmány e hátrányokat kiküszöböli és segélyével kenyérkék egyetlen kézfogás­sal egyidejűleg olajozhatok és egyenletesen lenyomhatok. 15 A találmány szerint e kettős művele­tet hosszmetszetében derékszögű négyszög­alakú és a felhasználandó olaj számára elzárható töltőnyílással bíró üregestest út­ján érjük el, amelynek egyik irányban 20 egymásfelé közeledő oldallapjai, kb. fél­magasságban, beugrással vannak ellátva, amelyen rugalmas kengyelnek szárai fek­szenek feli, amely kengyelhez az üreges­testnek legömbölyített, elkeskenyedő végét 25 borítói, szívóképes szövet van erősítve, amely az üregestest felületén lévő finom nyíláso­kon át az olajat magába szívja és a ket­nyérkéket lenyomásuk közben beolajozza. A rajzon a találmánynak egyik példa-30 képeni kiviteli alakja látható és pedig az 1. ábra annak oldalnézete, a 2. ábra felülnézete, a 3. ábra végül keresztmetszete. Az (a) üregestest vízszintes hosszmetsze-35 tében derékszögű négyszögalakú hosszol­dalai egymásfelé közelednek és e (b) hossz­oldalaknak kb. félmagasságában (c) beug­rás van, amelyen a rugalmas (d) kengyel száraival felfekszik, mely kengyelnek (e) 40 szárvégei egymásfelé vannak hajlítva, azért, hogy a kengyelnek az üregestesten való jobb tartását azáltal biztosítsák, hogy e kengyelszárvégek az üregestestnek egyik keskenyebb oldala előtt helyezkednek el. A kengyelszáraira szövetdarabnak végei 45 vannak erősítve, amely szövet az üreges­testnek alsó, ékszerűen keskenyedő, le­gömbölyített felületét befogja. Az üreges­testnek, vagyis olajtartánynak oldalfelüle­teiben alul finom (h) nyílások vannak. Az 50 olajtartánynak felső (i) része síkfelületű és az olajtartánynak egyik (k) homlokfelü­letén (1) csavarfedővel elzárható töltő­nyílás van, amelyen át az üregestestbe, il­letve olajtartányba annyi olajat öntünk, 55 hogy a tartánynak az (f) szövettel borí­tott alsó fele olajjal megteljék. Az olaj a (h) nyílásokon át kilépve a szövetburkolat által felszívatik. Ha a kenyérkét a tartálynak alsó (g) fe- 60 lületével lenyomjuk, illetve nyomás alatt végigsimítjuk, úgy e művelettel egyidejű­leg beolajoztatik. Az olajozás igen egyenle­tes és takarékos. Használaton kívül a készüléket (i) lapjá- 65 val a munkaasztalra állítjuk. Mivel az olaj­tartálynak a szövettel be nem vont része nagyobb űrtartalmú, mint a szövettel be­vont része, azért természetszerűen nehe­zebb is, miért is a készülék az (i) felületen 70 biztosan nyugszik. E helyzetben az olaj az (i) felületnek belső oldalán gyűlik össze, megszűnik a szövetburkolattal való kap­csolata, miért is használaton kívül az olaj a szövetburkolatba nem szivárog. 75 A tartály előnyösen zinkbádogból áll és a kéz szélességénél valamivel hosszabb, ma­gassági mérete pedig olyan, hogyha te­nyerünk az (i) tartályfelületen nyugszik, úgy hüvelykujjunknak vége az egyik (c) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom