95219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habkrémeknek és hasonló cukrászati készítményeknek előállítására

Megjelent 1939. évi december hó 10-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95219. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Eljárás habkrémeknek és hasonló cukrászati készítményeknek előállítására. Eötvös László ny. tanár Budapest. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 13-ika. Habkrémeknek, desszertkrémeknek és hasonló készítményeknek a cukrásziparban szokásos előállítása költséges és hoszszadalmas volta mellett sok hozzáértést 5 igényel. Megkísérelték már az alapanyagok egy részét készen tartalmazó krémporok előállítását is, amely porokból főzés útján, tej és cukor hozzáadásával, egyes, bár gyenge minőségű krémfajtákat készí-0 tettek. A találmány szerinti eljárás lényegileg abban áll, hogy két olyan különálló oldatot vagy emulziót készítünk, amelyek külön-külön tartósan raktározhatok s ame-5 lyeknek egyszerű összeöntése és megkeverése útján, anélkül tehát, hogy akár főzésre vagy csak melegítésre is szükség volna, mindennemű egyéb anyag elmellőzésével, rögtönösen, teljesen kész, erősen 10 és tartósan összeálló, kellő szilárdságú, emellett_ mégis igen könnyű s azonnal élvezhető habkrémet nyerünk. A találmány szerint készülő oldatok-, illetve emulziókból tehát minden hozzá-15 értés, a legcsekélyebb előkészület, valamint segédanyagok és berendezés nélkül, a készítője ügyességétől és ízlésétől egyáltalán nem függő, azaz állandóan azonos minőségben, pillanatszerűleg elkészít-10 hető a krém bármely pohárban vagy más alkalmas edényben. A habkrémek készítésére rendszerint használatos anyagok „felverésük" alkalmával jelentékeny mennyiségű levegőt 5 vesznek fel és zárnak magukba finom buborékok alakjában. Ezeknek a krém anyaga által körülzárt finom legbuborékoknak szerepét a találmány értelmében készülő oldatok összeöntésekor az egyik 0 oldatból (emulzióból) kiszabaduló szénsav, illetve szénsavbuborékok veszik át. Ehhez képest az egyik oldat (emulzió) valamely szénsavas sót, pl. nátriumbikarbonátot, a másik pedig valamely enyhén savas hatású anyagot vagy kész savat, pl. 45 növényi savakat (borkősav, citromsav, almasav stb.) tartalmaz. A két különálló, a sót, illetve a savas alkatrészt tartalmazó oldatot (emulziót), vagy legalább ezeknek egyikét, erősen viszkózus anyagokból 50 készítjük vagy ilyenekkel elegyítjük, hogy az összeöntésnél lejlődő szénsav finom buborékok alakjában a viszkózus anyag által visszatartassók, illetve körülzárassék, miáltal a felhasznált oldatok térfogata 55 megsokszorozódik és az egész massza tartósan a jellegzetes krémszerű halmazállapotot veszi fel. Ilyen a viszkozitást előidéző, illetve erősen megnövelő anyagokként, pl. sűrű cukoroldatok, gyümölcs- 60 szirupok és szörpök, méz, besűrített must, tojásfehérje, tojássárgája, olaj, olajos magvakból pl. dió, mogyoró, szójabab s hasonlóból készült emulziók és más tápanyagok vagy élvezeti cikkek használha- 65 tók. Hozzákeverhetők továbbá ugyancsak akár mindkét oldathoz, akár pedig csak az oldatok egyikéhez, még külön ízesítő és illatosító anyagok, likőrök és egyéb párlatok stb. Az oldatokhoz (emulziók- 70 hoz) végül a szokásos konzerváló szerek valamelyikét (pl. kevés szalicilsavat, formaiint stb.) adjuk, hogy azok tartósan raktározhatok és pl. palackokba fejtve rendes kereskedelmi cikként forgalomba 75 hozhatók legyenek. Az eljárás gyakorlati kivitelét, pl. narancskrém előállítására, az alábbi példában ismertetjük: Friss tojásból nyert a 2.5—3 kg. meny- 80