95197. lajstromszámú szabadalom • Lábtalpboltozattámasz

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95191. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Lábtalpboltozat-támasz. Sochor János testegyenesítő Höng-g (Schweiz). A bejelentés napja 1927. évi február hó 5-ike. Svejci elsőbbsége 1926. évi február hó 16-ike. A találmány lábtalpboltozat-támaszra vo­natkozik, mely arra szolgál, hogy a be­teg lábnak helyes támasztékot nyújtson. A találmány legfőbb célja abban áll, 5 hogy oly készüléket létesítsen, mely a lá­bat nem csupán a talpboltozatban, hanem egyidejűleg oldalt is megtámasztja és ez­által a lábrészeket az egészséges láb ter­mészetes helyzetébe hozza és e helyzet 10 ben meg is tartja. E célt a találmány szerint a láb köré, fektetendő pólyával érjük el, mely a talp­bottozatban fekvő támasszal (lemezzel, hu­zalból készült kengyellel, stb.) van össze­lő kötve, mimellett a támasz nemcsak arra szolgál, hogy a pólyát feszesre húzott álla­potában megtartsa, hanem arra is, hogy a pólyát főleg hosszanti középvonala men­tén feszesen meghúzott állapotban tartsa, 20 úgyhogy a pólya tulajdonképen csakis a hosszanti középvonala mentén fekvő ré­szével gyakorol nyomást a lábra. A pólya szélei tehermentesítve vannak és így a láb húsába nem vágnak be. A nyomásnak ezt 25 az elosztását azáltal érjük el, hogy a tá­maszban ívben haladó hasítékélt létesí­tünk és az e körül vezetett pólyát húzzuk meg feszesen. Ezáltal a láb lágy részeit ol­dalról is összetartjuk, alulról pedig n;eg-30 felelő módon alátámasztjuk. Emellett a talpboltozatot vagy közvetlenül a támasszal magával támasztjuk alá, vagy pedig a tá­maszt párnával vagy effélével látjuk el, mely azután a talpboltozatot alátámasztja. 35 Az alulról és oldalról jövő nyomások egy­idejű behatása azt eredményezi, hogy a lábcsontok természetes helyzetükbe állít­tatnak be és e helyzetükben megtartatnak. A találmánybeli készülék a lábat ol­dalról összefogja, az ékcsontokat és a le- 40 süllyedt lábközépcsontokat alulról meg­támasztja és természetes helyzetükbe hozza. Ezáltal a beteg lábnál mutatkozó mellék­jelenségek, mint pl. égés, szaruhártya, görbe lábujjak, stb. megszűnnek. A párnák 45 kicserélhetők és különböző nagyságúak he­lyezhetők be. A pólyának egészségi szem­pontból az az előnye, hogy mosható és akár a harisnya alatt, akár e fölött hord­ható. 50 A mellékelt rajz két példaképem foga­natosítási alakot mutat be és pedig az 1. ábra a lábpólya felüliiézete, a 2. ábra a párnabetéttel ellátott fémes résznek és a pólya egy részének oldainé- 55 zete. A 3. ábra a pólyán keresztül vett kereszt­metszet, míg a 4. ábra a találmánybeli készüléket hasz­nálati helyzetében a talp felől nézve tűn- 60 teti fel. Az 5. ábra a lábpólya másik foganatosítási alakjának felülnézete. A domború, merev (1) fémdarabon a (2) pólya egyik vége az ívalakú (3) hasi- 65 tékban van megerősítve. A (2) pólya erős, nem vagy csak kissé nyúló szövetanyag­ból készül és olyan hosszú, hogy a ren­des lábat egyszer vagy többször (3. ábra) körüléri. A (2) pólya szabad végén (4) 70 szalag vagy zsinór van megerősítve. Az (1) fémlemez ívelt (5) hasítékkal van el­látva (1. ábra), melyen a (2) pólya ke­resztülhúzható. Ha a pólyát a láb körül tekercseljük és feszesen meghúzzuk, akkor 75 a (3) és (5) hasítékok görbülete következ­tében a húzófeszültség főleg a pólya hosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom