95186. lajstromszámú szabadalom • Hajtó- és mozgatókészülék

Megjelent, 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRfiSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 95186. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Hajtó- és mozgatókészülék. Moco-Gesellschaft C. Wagner & Co. cég Wien. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi október hó 16-ika. A találmány oly hajtókészülékre vonat­kozik, melyeknél valamely testnek, pl. egy elektromágnes horgonyának lengései egy irányban való mozgatás előidézésére akként 5 hasznosíttatnak, hogy az egyik irányban való lengések hatásosak, a másik irányban való lengések ellenben lényegileg hatás­talanok. A találmány értelmében ezt azáltal érjük 10 el, hogy az elektromágnes fegyverzetével előnyösen foroghatóan egy kart kapcso­lunk, melyet a mozgatandó test támadási felületéhez viszonyítva ferdén rendezünk el és amely e felületre állandóan súrlódással 15 ráfekszik, úgyhogy az említett kar az egyik irányban való mozgása alkalmával a tá­madási felületre vésőszerűen hat, míg a másik irányban való mozgásakor a 1áma­dási felületen majdnem akadálytalanul 20 visszacsúszik, miáltal a gyors lengések kö­vetkeztében a mozgatandó testnek (a tá­madási felületnek) az első helyen emlí­tett irányban való, állandó mozgatása kö­vetkezik be. 25 Váltóáram esetén az egész hajtókészülék egy elektromágnesből és fegyverzetből áll, mely utóbbi a ferdén elrendezett hajtókart hordja. Egyenáram esetén egy önműködő áramszaggatót kell alkalmaznunk, mely az 30 áramkört a fegyverzet lengéseinek elő­idézése végett megszakítja és zárja. A mellékelt rajzon a találmány tárgya példaképen van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra a hajtókészüléket oldal-35 és felülnézetben mutatják be. A 3. ábrán egyenáram esetén használandó áramszaggatókészülék, valamint ennek a hajtókészülék áramkörébe való bekapcso­lása van feltüntetve. A hajtókészülék egyszerűen (1) elektro- 40 mágnesből áll, mely (2) fegyverzetét gyors lengésbe hozza. A fegyverzeten előnyösen foroghatóan (3) kar van elrendezve, mely a mozgatandó test (4) támadási felületére ferdén felfekszik. Ennek a karnak végén 45 célszerűen (5) gumihüvely vagy más súr­lódó test van elrendezve, mit a (3) karnak önsúlya a támadási felülethez szorít. Hogy a fegyverzet lengéseit hatásosabbakká és bizonyos mértékben szabályozhatóvá te- 50 gyük, a fegyverzeten (6) gumihüvelyt ren­dezünk el, mely állítható két támaszték, pl. (7) csavarok végei között tartatik. Váltóáram esetén elégséges a fent le­írt egyszerű elektromágneskészülék a fegy- 55 verzete által lengésbe hozott, ferde kar­ral, hogy utóbbinak a támadási felületre való hatása révén a testet állandóan ugyan­abban az irányban mozgásba hozzuk. Ez abból a tényből következik, hogy a ferde 60 kar a ferde irányban való előrehaladása alkalmával a támadási felületre vésőszerű hatást iparkodik kifejteni, míg az ellen­kező irányú mozgása alkalmával számba­vehető ellentállás nélkül egyszerűen vissza- 65 huzatik, miáltal a test (a (4) támadási felület) állandóan az első sorban említett irányban mozgattatik. Ha pl. a test foroghatóan van felfüg­gesztve, akkor a gyors lengések következ- 70 tében gyakorlati értelemben véve a test­nek egy irányban való egyenletes forgása következik be. Ha erőforrás gyanánt csak egyenáram áll rendelkezésre, akkor csupán egy ön- 75 működő áramszaggató, pl. egy Neff-féle ka­lapács iktatandó be, mely a fegyverzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom