95159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erős műselyem-fonalaknak a nyujtva fonó eljárás szerint való előállítására

Megjelent 192 9. évi december hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95159. SZÁM. — XlVa/'l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés erős műselyemfonalaknak a nyújtva fonó eljárás szerint való előállítására. J. P. Bemberg- Aktieiig-esellschaft Barmen-Rittershausen. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi augusztus hó 5-ike. A találmány eljárásra vonatkozik, erős műselyem fonalaknak a nyújtva fonó, nevezetesen a rézoxidammoniák nyújtva fonó eljárás szerint való előállí­tó tására, valamint, ezen eljárás foganatosí­tásához szükséges készülékre. A találmány értelmében erős műselyem fonalakat akként állítunk elő, hogy vala­mely fonókészülékben két vagy több egy-10 más mellett futó egyes rostköteget állí tunk elő és e rostkötegeket egyenként ad dig kezeljük, míg tapadási képességüket elvesztették, miután azokat a fonókészü­lékből egy közös fonallá egyesítve kive 15 zetjük. Ezen eljárás előnye, hogy az egyes rost­kötegeket nem kell erősebbré készíte­nünk, mint az eddigi eljárásoknál, mi által az egyes rostoknak egyenletes koa-20 gulálását biztosítottuk, míg ha a sok egyes rostból egyetlen rostköteget készí­tenénk, egy bizonyos határtól kezdve egyenetlen rostokat kapnánk. Eddigelé úgy jártak el, hogy a, szálhosszak képzésénél 25 nagyobb rostkötegeket megosztottak, en­nél az eljárásnál azonban hiányzott a rostkötegeknek egyetlen vastag fonallá való összefoglalása. Eljártak akként is, hogy egy kicsapó folyadékkal telt csőbe, 30 amely csőben e folyadék áramlott, szá­mos fúvókán át kívülről szálkötegeket bepréseltek. így pl. részben a cső mellett, részben a cső körül egymás felett 64 fú­vókalemezt rendeztek el és egyidejűleg 35 14.000 fonalat állítottak elő. E közben a kicsapó' folyadék a különböző egymás felett elrendezett fúvókalemezek mellett áramlott, miáltal a kicsapó folyadéknak a fonási folyamat alatt történő átalaku­lása következtében az. alsó fonalak más- 40 ként koaguláltak, mint a felsők. Ezenkí­vül a fúvóka csoportok oly szorosan vol­tak egymás felett és egymás mellett el­rendezve, hogy az egyes fonalak össze­tapadása elkerülhetetlen volt. Az ismert 45 eljárással nem is állítottak elő erős mű-Keiyemfonalat, hanem kuszált fonalakból képezett fonálmotringokat. Az ilyen fo­nálmotring rendszerint a íönálhosszak képzéséhez szükséges nyersanyagot ké- 50 pezte. Ezzel ellentétben a találmány értelmében erős műselyemfonalakat képezünk, amely fonálban az egyes rostok nem tapadnak egymáshoz, hanem minden kúszálódás 55 nélkül, úgymint a gyengébb fonalakban, egymás mellett feküsznek. A találmány szerinti eljárást külön­böző készülékekkel végezhetjük. Bizonyos esetekben elegendő lehet, ha a fonórózsát 60> úgy osztjuk meg, hogy először két fonál­köteget kapunk, amelyeket egy tölcséren vezetünk keresztül és azokat a tölcsérből való kifutás előtt összefogjuk. Eljárha­tunk akként is, hogy egy fonókészülékben 65 annyi tölcsért alkalmazunk, ahány rost­köteggel dolgozunk 6S ^ tölcséreket egy közös kifutócsőbe vezetjük. Végül lehet­séges oly készülékek alkalmazása is, ame­lyeknél már maga a .külső köpeny tölcsér- 70 alakú, úgyhogy a külön hengeres burko­lat elesik és e tölcséralakú burkolatok kö­zös kivezetéssel bírnak. Természetesen más alakú készülékeket is használhatunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom