95152. lajstromszámú szabadalom • Magkivető szerkezet vetőgépekhez

Megjelent 192 9. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95152. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Magkivető szerkezet vetőgépekhez. Szüle Mihály oki. gépészmérnök Cegléd. A bejelentés napja 1926. évi május hó 14-ike. A jelenleg ismert magkivető szerkezetek közül azok, amelyek előállításukra és használatukra nézve egyszerűek, megsér­tik a magokat, mert azok egy állítható 5 nyíláson tolatnak ki, viszont a merítő kanalas rendszerek ma használatos alak­jukban a gyakorlatban könnyen rongá­lódnak. Jelen találmány eélja egyesíteni az 10 olcsó előállítást az egyszerű kezeléssel a megbízható működés mellett anélkül, hogy a magvak megsértetnének. Éppen ezért a kivetendő magvak mennyiségét nem egy változtatható keresztmetszet 15 adja meg, amelyen a magvak keresztül­préseltetnek, hanem a magtömegbe me­rülő és újból felemelkedő cellák, vagy vá­lyúk változtatható térfogata szabja meg. A magvaknak egyenletesebb elosztását, 20 amelyre az eddigi rendszereknél egyál­talában nem fordítottak gondot, pedig az által érjük el, hogy a magvak nem eshet­nek ki egyszerre a vályuszerű cellák egész szélességében, mert a magvakat a 25 levezető csatornáik egy álló fenék tá­masztja alá, mely alátámasztás fokozatos megszüntetésével a magvak egyenként egymásután hullanak a maglevezető csőbe. 30 A rajzmellékletek közül Fig. 1. keresztmetszete, Fig. 2. pedig hosszmetszete azon meg­valósításnak, amelynél egy henger belse­jében képeztettek ki a merítő vályúk, a 35 Fig. 3. keresztmetszete, Fig. 4. hosszmetszete azon változatnak, amelynél egy henger külső felén képez­tettek ki a vályúk. Fig. 5. keresztmetszete, Fig. 6. hosszmetszete a tökéletesebb 45 magelosztást megvalósító magkivető szer­kezet egyik példaképem megoldásának. Fig. 7. keresztmetszete. Fig. 8. hosszmetszete az egyenletesebb magkivető azon példaképem megoldásá- 50 nak, amelynél a vályúk egy körlapon su­gárirányban képeztettek ki. A Fig. 1. és Fig. 2. ábrázolta elrende­zésnél az (1) magtartóban levő magtö­megbe merül a (2) dob, mely palástjá- 55 nak belső részén, (3) vályuszerű bemélye­désekkel van ellátva. Ez a (2) dob 0.7, (5) csavar segélyével mereven össze van kötve a (4) féltengellyel. A (3) vályúkat egyik oldalon a dobra felerősített (6) ka- 60 rima zárja el, míg a másik oldalon a (3) vályúk véglapját a (9) tárcsáknak a vá­lyúba illeszkedő nyúlványai képezik. A (9) tárcsa (8) csavarral a (7) féltengelyre van erősítve, ha tehát a (7) féltengely- 65 hez képest a (4) féltengelyt elmozgatjuk és rögzítjük az ismert módon, a (6) ka­rima és a (9) tárcsának a vályúkat lezáró nyúlványai közelednek, vagy távolod­nak egymáshoz képest. A (2) dob belse- 70 jébe torkollik a (10) tölcsér, a vályúkból kihulló magvak levezetésére, amely töl­csér lehetőleg szorosan simul a (9) tár­csához. Működése a következő: a magkivetőt 75 körülölelő (1) teknőbe a főtartóból a (11) nyíl irányából állandóan ömlik a mag a fogyasztásnak megfelelőleg. Miután a (2) dob egy végén nyitott, a magvak meg­töltik a vályúkat a dob (12) nyíl jelezte 80 forgás értelme mellett, majd a vályúk felemelkedve, tartalmukat a (10) magle­vezető tölcsérbe öntik. A kivetendő mag

Next

/
Oldalképek
Tartalom