95150. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ablakrögzítő
Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95150. SZÁM. VlII/g'. OSZTÁLY. Önműködő ablakrögzítő. Plaho János asztalos Balassagyarmat. A bejelentés napja 1927. évi május hó 31-ike. A találmány tárgya ablakrögzítő, melynek segélyével a nyitott helyzetbe forgatott ablakszárny önműködően és biztosan rögzíthető. Az e célt szolgáló, eddigelé 5 ismert kallantyúknak, bár ugyancsak önműködőek, az a hátránya, hogy bizonyos nagyságú erőbehatásra rugalmasan utánaengednek és így a nyitott ablakszárnyat erős széllökés esetén nem védik meg a 10 becsapódástól, azonfelül az aiblakdeszkába süllyesztendők be, miáltal az amúgy is vékony faanyag még jobban gyengül és könynyen repedésekre ad alkalmat, végül előállításuk és beszerelésük költséges. 15 Ezzel szemben a találmánybeli önműködő ablakrögzítő lényegében egy, az ablakdeszkán megerősített lemezen vízszintes síkban foroghatóan ágyazott, az ablakszárny alsó keretlécén megerősített pecek beakasz-20 tására szolgáló karommal ellátott, rúgó által befolyásolt emelőből áll, mely a kitárt ablakszárnyat biztosan fogvaitartjai, azonban a beakasztás, illetve rögzítés puszta ujjnyomással megszüntethető. 25 A találmány tárgyát tevő, önműködő ablakrögzítő egy példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti fel és pedig az 1. ábrán felülnézetben, az ablakszárny 30 és ablaktok egy részének vízszintes metszete mellett, míg a 2. ábra az 1. ábra I—I vonala mentén vett függőleges metszet. A bemutatott szerkezeti megoldás sze-35 rint az ablakdeszkán megfelelő helyen csavarok segélyével megerősítendő (1) lemezben rögzített (2) csapon az előnyösen öntés vagy sajtolás útján készült kétkarú (3) emelő van elforgathatóan ágyazva, melynek egyik vége (4) karommá van kiké- 40 pezve, másik vége pedig az ujj helyes megfekvésére szolgáló (5) mélyedéssel van ellátva. A kétkarú (3) emelő alsó oldalában (6) vájat van kiképezve^ mely célszerűen az emelőt befolyásoló rúgósze.'ke- 45 zet felvételére szolgál. Utóbbi a feltüntetett foganatosítási példa szerint a (2) csapra tolt (7) tekercsrúgóból áll, melynek egyik vége a (6) vájat falára, másik vége pedig az (1) lemezen megerősített (8) pecekre 50 támaszkodik, úgyhogy a (3) emelőt az 1. ábrán teljes vonallal feltüntetett helyzetben tartja. Ha már most a (9) ablakszárnyat (10) csuklóspántja körül elforgatva kinyitjuk, 55 akkor az ablakszárny alsó (11) keretlécén megerősített és lefelé nyúló (12) pecek a nyugalmi helyzetben lévő (3) emelőt a (13) pontban éri és a (7) rúgó hatása ellenében (2) csapja körül a szaggatott 60 vonallal feltüntetett helyzetbe forgatja el, mikoris a (12) pecek a (4) karomba becsappan és így az ablakszárny kitárt helyzetében fogva tartatik. Az ablakszárny becsukásakor, pl. 65 hüvelykujjunkat az (5) mélyedésbe helyezve a (3) emelőt az óramutató járása irányában kissé elforgatjuk, úgyhogy a (4) karom a (12) pecket szabadon bocsátja, mikoris az ablakszárny visszaforgatható. 70 Szabadalmi igények: 1. önműködő ablakrögzítő, jellemezve egy, az ablakdeszkán megerősített (1) lemezen vízszintes síkban elforoghatóan ágyazott, az ablakszárnyon megerősí- 75 tett (12) pecek beakasztására szolgáló
