95132. lajstromszámú szabadalom • Dohányfüsttisztító és hűtő berendezéssel ellátott szipka

Megjelent 1929. évi december lió líí-áii. MAGYAR KIRÁLYI J9HH& SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95132. SZÁM. — Vl/e. OSZTÁLY. Dohányfüsttisztító- és hűtőberendezéssel ellátott szipka. Gellner Ödön gyáros Teschen. A bejelentés napja 1927. évi január hó 15-ike. A találmány tárgyát oly pipa-, szivar­vagy cigarettaszipka képezi, melynek bel­sejében a szipka nyílásán áthaladó dor hányfüstöt tisztító- és hűtőberendezés van 5 elhelyezve. Az ezen célokra eddig használt berendezések nem feleltek meg tökélete­sen, még pedig főképen azért, mert a füst a füstcsatorna keresztmetszetének hatása alatt állandó sebességgel haladt, miáltal 10 a dohányfüstben tartalmazott nikotinnek és kátránynak nem volt alkalma leülepedni és kiválni. Ezenkívül az eddigi ily hűtőberendezések fémből készültek, mely jó hővezető lévén, 15 azok részei átvették a magas hőfokot, mi­nek következtében az ily szipkák a füstöt nem hűtötték és tisztították kellőképen. Ezek a hátrányok a találmány szerint készült szipkánál kiküszöböltettek. Ennél 20 ugyanis a tisztító szervekhez érkező és azo­kon áthaladó dohányfüst irányát és sebes­ségét többször változtatni kényszerül s emellett a tisztítószervek rossz hővezető­anyagból, pl. üvegből, készülnek. 25 Eme körülmény folytán a füstöt tisztító cső aránylag hideg marad, miáltal felüle­tének ülepítő hatása erősbödik és a rajta keresztülhaladó füst lehűttetik. Vegyelemzés útján megállapíttatoitt, hogy 30 a találmány szerinti tisztítóberendezéssel felszerelt szipkán áthaladó füstből 82.8°/o nikotin és 67.6°,o kátrányanyag tartatik visz­sza, mimellett a dohányfüst 20%-al lehűl. A mellékelt rajzon a találmánybeli szip-35 kának példaképem foganatosítási alakja hosszmetszetben van feltüntetve. A rajzon (a) a szopóka, melynek egyik vége a tisztítószervekkel, ill. csövekkel való kapcsolódásra alkalmas befelé kiseb-40 bedő keresztmetszetű (b) és (d) gvűrű­kiugrásokkal van ellátva. A nagyobb ke­resztmetszetű (b) gyűrűkiugrással a (c) külső cső kapcsolódik, míg a, másik kisebb keresztmetszetű (d) gyűrűkiugrásra a kúp­alakú (e) üvegcsövecske van ráillesztve, 45 mely felső szűkülő végén (f) fenékkel van • ellátva. Az (e) üvegcsövecske alsó végén, a (d) gyűrűre való illesztés fölött, néhány (g) nyílás, van kiképezve. A szopóka (h) nyílása, melyen át a füst 50 a szipkába behatol, belső vájattal vagy mélyítéssel bír1 , melybe a külső zárt (e) csövecskébe nyúló kisebb, nyitott (k) üveg­csövecske illeszkedik, mely nem ér föl az (ej cső (f) fenekéig. A szopóka és a csö- 55 vecskék úgy vannak méretezve, hogy a füstnek a berajzolt nyilak irányában a szipkán való áthaladása közben mindenütt elegendő szabad keresztmetszet marad a füst hatályos áthaladására, mimellett az 60 (e) cső kúpossága folytán változó kereszt­metszet a füst haladási sebességének meg­változását is előidézi. Nevezetesen a feltün­tetett példában a füst sebessége a (g) nyí­lásokhoz való érkezés előtt növekszik, mert 65 odáig a szabad keresztmetszet csökken, va­lamint az (e) és (k) csövek között felfelé; való haladtában is változik, mert a szabad keresztmetszet itt is csökken. A füst azután a belső csövecske belse- 70 jébe és innét már tisztítva és lehűtve egye­nesen a szopókába, ill. a dohányzó szá­jába hatol. Azáltal, hogy a tisztítócsövek anyagául üveget használunk, hathatósan előmozdít- 75 juk a nikotinnak és kátránynak ezek fa­lain való leülepedését és kiválását, vala­mint a füst lehűtését. Ennek oka az üveg rossz hővezető volta, mimellett a szopókán át behatoló külső 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom