95093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a foszfornak és a foszfor hidrogénvegyületeinek foszforsav vagy foszfátok alkjában való visszenyerésére
' 3 1eg .jelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI KIRÚSÁG SZABADALMI LEIRAS 95093. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás foszfornak és a foszfor hidrogénvegyületeinek foszforsav vagy foszfátok alakjában való visszanyerésére. I rháin Corporation cégr New-York. A bejelentés napja 1927. évi április hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi április hó 21-ike. A találmányt eljárás képezi foszfornak és a foszfor hidrogénvegyületeinek viszszanyerésére. Ez az eljárás mindazon iparokban találhat alkalmazást, melyek-5 ben foszfornak vagy a foszfor hidrogénvegyületeinek termelése megy végbe, melyeket foszforsav vagy foszfátok alakjában kívánunk visszanyerni. Az eljárás lényegileg abban áll, hogy LO a foszfort levegő segélyével elégetjük, a képződött foszforsavanhidridet hidratáljuk és az elégés folyamán felszabadult hőt a kapott foszforsavoldatok koncentrálására hasznosítjuk. 5 Maga az eljárás, valamint a foganatosítására szolgáló berendezés magában véve ismeretes. A találmány lényege az ismert berendezéseknek és azon üzemi feltételeknek kombinációja, melyek a foszfornak, valamint a foszfor hidrogénvegyületeinek koncentrált foszforsav vagy foszfátok alakjában való tökéletes visszanyerését teszik lehetővé. A továbbiakban az eljárást a mellékelt > rajzon példaként feltüntetett berendezés kapcsán ismertetjük. A foszfort az (1) kamrákban égetjük el, melyekben a levegő bebocsátására szabályozható nyílások vannak kiképezve. A kamrákból kilépő gázok hőmérséklete 900° és 1100° C. között van. Ez a hőmérséklet lényegileg a hozzávezetett levegő menynyiségétől, az égési hőtől és az oxigénfeleslegtől függ. Az elégésből származó gázok a (2) Gaillard- torony alsó részébe lépnek, ahol a koncentrálandó foszforsayoldattal találkoznak. Ez utóbbit a (3) sav szivattyú a Gaillard-torony felső részébe 20—22° Bé. sűrűséggel szállítja és a sav a toronyban 40 finom cseppek alakjában halad lefelé. A folyadék és gázok találkozásánál hőkicserélődes megy végbe, a foszforsavoldat koncentrálódik és a torony alsó végén (4)-nél kilépő foszforsav sűrűsége 45 50° Bé. A toronyban felszálló gázok vízgőzt vesznek fel, mely a Gailiard-torönyba 20—22° Bé. sűrűségű foszforsavoldatok alakjában visszatérő foszforsavanhidrid 50 hidratálására szolgál. A gázok a tornyot 200° és 280° C. között fekvő hőmérséklettel hagyják el és az (5) hőkicserélő készülékbe lépnek. Ez a készülék csövek sorából áll, melyek a (6) 55 koksztartályokból jövő foszforsavoldatba merülnek. Ezen készülékben primér koncentráció megy végbe, melynek folyamán a sűrűség 17—20° Bé.-ről 20—22° Bé.-re emelkedik. Az így nyert folyadék szállíttatik azután a Gaillard-torony felső vészebe. A gazokban tartalmazott vízgőz kondenzálódásának elkerülésére arra kell ügyelni, hogy a folyadék hőmérséklete ne süllyedjen 100—120° C. alá. A hőkicserélő készülékből kilépve a gázok a (6) koksztartályokba lépnek. A foszforsavanhidrid a vízgőz jelenlétében hidratálódik és foszforsavat szolgáltat, melyet a koksztartályok alsó részében 70 (7)-nél gyüjtiink össze. A foszforsavanhidrid hidratálása jelentékeny hőfelszabadulással jár, mely oknál fogva esetleg szükséges lehet a koksztartályoknak vízzel való hűtése, 75 hogy a hőmérséklet túlságos emelkedését megakadályozzuk. Ebben az esetben a víz a koksztartályokban képződő foszfor-60 65
