95060. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

0Í Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95060. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Repülőgép. Prisner Soma főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 11-ike. Repülőgépek alatt tudvalevőleg oly légi járműveket értünk, melyek hordfeliiletük útján tartatnak lebegő állapotban; ezen hordfelületek mozgása révén a lebegiőkészü-5 lék súlyának megfelelő nyomáskülönbség létesül a hordfelület fölött és alatt. Ha ez a nyomáskülönbség nagyobb a készülék súlyánál, akkor a repülőgép emelkedik, ha pedig kisebb, akkor a nyomáskülönbség 10 fokozatos csökkenése esetén a földre siklik, vagy pedig hirtelen zuhan, ha a nyomáskülönbség a felület nyugalmi helyzete következtében megszűnik. A hordfelületek fölött és alatt uralkodó nyomáskülönbsé-15 get tudvalevőleg motorral hajtott propellerek létesítik, melyeknek forgási sebessége egyúttal a gép menetsebességét is megállapítja. Az előbbiekből minden bővebb magyará-20 zat nélkül kitűnik, hogy eddigelé csak bizonyos fordulatszámot meghaladó fordulatszámmal járó propeller volt képes a repülőgépet lebegő állapotban tartani, illetve hogy nem lehetett a propeller forduliatszá-25 mát, a gép lezuhanásának veszélye nélkül, bizonyos határon túl csökkenteni. A jelen találmány már most oly repülőgépre vonatkozik, mely az eddiginél tetemesen csekélyebb haladási sebességnél, sőt 30 úgyszólván nyugalmi állapotban is képes a légürben lebegni. Ezt a találmány a propeller által előidézett, hátrafelé irányuló légáramot oldalt- és lefelé terelő, lengethető ütközőfelületek útján éri el. Ezek nor-35 mális helyzetükben az említett légáramot nem befolyásolják, mivel normális helyzetükben a propeller tengelyére merőleges síkra merőleges helyzetet foglalnak el. A találmány tárgyának célszerű kiviteli 40 alakjánál az ütközőfelületek vagy szárnyak egy a propeller tengelyére merőleges, mezőkre osztott kereten, ezen mezők határoló élei körül lengethetően vannak elrendezve. Emellett két szomszédos él körül egymásfelé lengetett, a vonatkozó mezőt ezen hely- 45 zetükben elfedő szárnyak a propeller által előidézett, hátrafelé irányuló légáram számára ütköző felületeket alkotnak, úgyhogy az az ütköző felületek metszési vonalai mentén, oldalt és lefelé tereltetik, 50 miáltal a kívánt hatás létesül. A fellépő erőhatásnak ugyanis aránylag csekély komponense esik a repülés irányába, miért is a repülőgép aránylag csekély sebességgel h aj -tatik előre, míg az erőhatás nagyobb része 55 felfelé irányul és a propeller mögé iktatott, mezőkre osztott keretet, illetve annak szárnyait és így a repülőgépet is felfelé emeli, azaz lebegő állapotban tartja. A mellékelt rajz a találmány tárgyának 60 példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1—3. ábrák a repülőgép propellerjét és a mögéje helyezett, merőleges keretet oldal-, elől- és fölülnézetben szemléltetik, az 65 ütköző fölületek normális helyzetében, melyben a propeller által előidézett légáramot nem befolyásolják. A 4—5. ábrák oldal- és fölülnézetben szemléltetik a keret ütközőfelületeit, az oldalt és 70 lefelé elterelt légárammal. A 6. ábra a mezőkre osztott keret axonometrikus képe nagyobb léptékben. A 7., 9. ábrák a keret egy mezejét és a hozzátartozó szárnyakat normális, azaz nyi- 75 tott és félig, valamint teljesen összecsukott helyzetben szemléltetik. A repülőgép alkalmas helyén, pl. a (11) propeller (10) tengelye mögött (1. és 3. ábra), célszerűen négyszögalakú (1) kere- 80