95013. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a könyveléssel összefüggő műveletek keresztülvitelére

0Í Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95013. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Szerkezet a könyveléssel összefüggő műveletek keresztülvitelére. Hubert Emil igazgató Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 23-ika. A találmányt oly szerkezet képezi, mely lehetővé teszi azt, hogy egy-egy könyvelési tétel összes adatait, nevezetesen a naptári keltet, az adós és a hitelező nevét 5 és lakcímét, azt a napot, amellyel a kamatozás a fél javára vagy terhére megkezdődik (valuta), a kamatnapokat, a végösszegeket mechanikai úton elkönyveljünk, egyúttal a könyveléssel össze-0 függő levelezést elvégezzük, a levélborítékokat megcímezzük, szóval a könyveléssel összefüggő minden műveletet mechanikailag intézzünk el A találmány lényege abban áll, hogy 5 egy rendezőt alkalmazunk, melybe egyrészt a könyvelési tétel állandó adatait pl. előre elkészített (pl. öntött, nyomtatott vagy kiszedett lemezek, típusok vagy máseffélék alakjában beillesztjük és 10 melyben másrészt számtárcsák vannak ágyazva, melyek segélyével a számadatokat (naptári kelet, valuta, végösszeg stb.) beállítjuk. Ezt a rendezőt, melynek adatait egy alkalmazott egy kapott utasí-5 tás alapján beállítja, nyomtatógépbe helyezzük, melyben a rendezőn tartalmazott adatokat a különböző szükséges helyeken (könyvelési könyvek, levél, levélboríték) benyomtatjuk. A gép úgy van szer-0 kesztve, hogy különböző nyomtatóemelők alkalmazása által a rendezőn levő egész szöveget, vagy annak csak egy részét nyomtatjuk le, így pl. a boríték írásánál csak a nevet és lakcímet. 5 A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti rendezőt alulról nézve, a 2. ábra oldalról nézve és a 3. ábra keresztmetszetben mutatja, a 4. abra a rendező felvételére szolgáló 40 gép példaképem foganatosítási alakja. Az 1—3. ábrán látható rendező az (a) tartóból áll, melyben a naptári kelet beállítására szolgáló (b) számtárcsák vannak forgathatóan ágyazva. Ezenkívül a 45 rendezőben két sor rekesz van kiképezve, melyek az állandó adatokat tartalmazó (cl, c2) és (dl, d2) típusok befogadására szolgálnak. Ezen típusok, melyek vagy az egyes felek számára kész lemezek 50 vagy effélék alakjában tarthatók rendelkezésre, vagy esetről-esetre szedéssel állíthatók össze, a (cl, c2) tartozik- és a (dl, d2) követei-rovatnak megfelelően a szokásos adatokat (utasítás, kelet, adós 55 vagy hitelező neve stb.) tartalmazzák és az egyes rekeszekben tetszőleges, könynyen oldható módon rögzíthetők. Végül a rendező még az (e) számtárcsákat tartalmazza, melyek két sorozatban a terhe- 60 lendő, illetve jóváírandó összegek beállítására szolgálnak. A rendező adatait egy ezzel megbízott tisztviselő a kapott utasítás alapján allítja össze. Az összeállítás után a ren- 65 dező adatait egy másik tisztviselő ellenőrizi és ezt követőleg a rendezőt a 4. ábrán látható nyomtatógépbe illesztjük. Ez a gép az (f) lábakra állított (g) asztalból áll, mely valamely tetszőleges oly 70 szerkezettel van ellátva, melynek segélyével az (a) rendezőt az asztalon eltolhatatlanul rögzíthetjük. A rendező és az asztallap közé a (h) festékpapirost he lyezzük, vagy a rendező és az asztallap 75 között festékszalagot vezetünk. x\z asztallap alsó oldalán megerősített (i) tartóban a (j) nyomtatóemelő van