95011. lajstromszámú szabadalom • Készülék klóralkáliák elektrolizisére

0Í Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI S^K® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95011. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Készülék chlóralkaliák elektrolízisére. Gerlach Ferenc magánhivatalnok Drahowitz. Pótszabadalom a 90507. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1927. évi április hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi április hó 17-ike. A 90.507. számú törzsszabadalomban klóralkáliáknak a higanymódszer útján való elektrolízisére szolgáló eljárás és ké­szülék van védelem alá helyezve, mely-5 nél a higanynak az amalgámelbontó­térből a magasabban fekvő amalgám­képzőtérbe való szállítása mechanikai szállítóeszközök segélyével folyadékok­nak, mint pl. víznek, hígított alkálilúg-10 nak vagy alkálikloridoldatnak, ill. in­differens gázoknak jelenlétében történik. Ezáltal elkerüljük a higanynak külön­ben bekövetkező hátrányos elföldesedését ami különben azáltal következik be, hogy 15 a még amalgámmaradékokat tartalmazó fém a levegővel érintkezik. A találmány tárgyát már most a törzsszabadalomban védett készüléknek oly tökéletesített fo-Hanatosítási alakja képezi, mely fokozott 20 mérvű termelést kedvező hatásfokkal és nagy üzembiztonsággal egyesít. Ha egy udott nagyságú alap felülettel bíró higanycellában lehetőleg magas terme­lést akarunk elérni, akkor az áramsűrű-25 séget fokozott terhelés által növelni kell. Ismeretes ugyanis, hogy a cellákat az üzemfeszültségnek a gazdaságosság által meg nem engedett mérték fölé való növe­lése nélkül magas terheléssel tarthatjuk 30 üzemben, ha az elektródáknak egymástól való távolságát a lehetőségig csökkent­jük. Ámde az elektródatávolság csök­kentésének határt szab az a feltétel, hogy a keringő higanynak az anódaanyaggal 35 vató érintkezése általi rövidzárlatot el kell kerülni. Ez a rövidzárlati veszély annál kisebb, minél egyenletesebben tör­ténik a higanynak szállítása, A mecha­nikai szállítóeszközökkel felszerelt eddigi higanycellák ezt a feltételt nem elégítik 40 ki megfelelően, mivel egyrészt a cella­béléseknek felületi egyenetlenségei és másrészt a mechanikai szállítóeszközök­nek lökőhatásai már aránylag nagy elektródatávolságnál rövidzárlati lehető­ségeket okoznak. Ezek a hátrányok a találmány tárgyát képező készüléknél be vannak szüntetve és így az elektródák­nak egymástóli távolsága igen csekély, pl. csak 5 mm lehet. A találmány szerinti 50 készüléknek előnyei tehát, hogy 1. a higanynak elföldesedése teljes biz­tonsággal elkeriiltetik és egyidejűleg 2. az elektródáknak egymástóli távol­sága a legkisebb mértékig csökkenthető 55 «ss következésképpen a higanyfelületnek negyszögméterére eső termelés tetemesen fokozható. A találmány szerinti készülék egy a.malgámel bontó térből és egy ettől el- 60 különített, magasabban fekvő amalgám­képző térből áll, mely terek esetleg egyet­len teknőben egyesíthetők. A találmány szerint az amalgámképző térnek jellem­zője abban áll, hogy annak béléss csiszolt 65 kőanyagból van alkotva és annak fenék­felülete, melyen a higanykatóda folyik, a lehetőségig tökéletes sík gyanánt van ki­képezve. Erre a célra pl. gránitbélést al­kalmazhatunk, mely igen gondosan van 70 csiszolva. Az amalgámképző tér, melynél a bélésfelületeknek tökéletes egyenletes­sége már nem oly fontos kellék, a szoká­sos módon lehet kiképezve. Némely ese­tekben azonban az egész készüléket lát- 75 hatjuk el gránitból vagy más alkalmas kőzetanyagból alkotott béléssel. A higany szállításának az amalgám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom