95006. lajstromszámú szabadalom • Gép főleg zöldnövénypép előállítására

0Í Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI S'/AKADAUÍI BIRdSÁO SZABADALMI LEIRAS 95006. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Gép főleg zöldnövénypép előállítására. Ereky Károly oki. gépészmérnök, ny. miniszter Budapest. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 8-ika. A 92680. sz. szabadalom eljárást helyez védelem alá zöldnövénypép előállítására, amely szerint a levágott zöldnövények (fű, lucerna stb.) nagy tömegeit gyors 5 menetben, mechanikai műveletekkel olyan híg folyós péppé alakítjuk át, amely lényegében a szétnyírt vagy felhasított sejtekből kiszabadult folyadékból, az ebben szuszpendált plazmakolloidokból és a fel-10 szakadt sejtek foszlányaiból áll, s amelyben ép, még életfunkciókat végző sejtek többé, gyakorlatilag számba jövő menynyiségben, nem foglaltatnak. Elvileg célszerűnek látszanék a nyíró-aprító művelő leteket oly messzemenőleg vezetni, hogy a nyersanyag egész tömege csaknem kolloidális finomságig apríttassék, a tapasztalatok szerint azonban erre gyakorlatilag egyrészt nincsen szükség, másrészt a 20 nyersanyag nagy tömegei mellett ez gazdaságosan nem volna kivihető. A bejelentés tárgyát tevő gép elsősorban a fent vázolt eljárás gyakorlati kivitelét célozza. Ehhez képest a gép olyan 25 szerkezetű, hogy a természet rendjéből folyólag időszakonként és hirtelen előálló nagy nyersanyag-tömegeket, gyors menetben ós mégis mélyreható megmunkálással feldolgozni képes és emellett az erős 80 igénybevétel dacára teljesen üzembiztos legyen, mert a felgyülemlő nyersanyag" nem raktarozható anélkül, hogy abban káros változások ne menjenek végbe. Elsőrendűen fontos továbbá, hogy a gép 35 nyíró-aprító szerszámainak természetes kopása üzemközben történő utánállítással rögtönösen kiegyenlíthető legyen, mert különben a termék minőségét károsan befolyásoló hatásbeli eltérések lépnének fel. A találmány szerinti gépet a rajzon fel- 40 tüntetett példaképem kiviteli alak kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a megrajzolt kiviteli alak hosszmetszete, a 2. ábra ugyanennek A—A, illetve B—B 45 vonal szerinti keresztmetszete, a 3. ábra pedig a gép szabályozó szerkezetét tünteti fel nagyobb léptékben. A gép lényegében két egymásba nyúló, külső, illetve belső palástján (a), illetve 50 (a') késekkel felszerelt (b) és (c) csonkakúpból áll. A külső (b) csonkakúp helytálló, a belső (c) csonkakúp forog. Ügy az (a), mint az (a') kések az alkotóval párhuzamosan vannak elrendezve. A kések 55 szárna s. a hosszszelvényben való magasságuk a feldolgozandó nyersanyag tulajdonságaitól, illetve az elérendő finomsági foktól függően változhatik. A nyersanyag minőségétől függően s a szándékolt hatás 60 biztosítására a késrendszereknek hol egyike, hol másika játszhatja a tartó, illetve a szerszám szerepét. Egymással találkozó kések közül természetesen mindig az lesz a tartó, amelynek nagyobb össz- 65 felülete van a nyírandó tárgy megtámasztására, amit a késmagassággal, illetve a barázdaitiélységgel is lényegesen befolyásolhatunk. Ehhez képest a 2. ábra II. szegmensében bemutatott példánál a 70 forgó kés a szerszám, a III. szegmensben viszont a forgó kés a tartó. Mindkét eset lehetséges, illetve szükséges és megfelelőleg mindkét rendszerben a késmagasság, illetve a szomszédos kések közötti baráz- 75 dák mélysége egyenletesen vagy ugrásszerüleg változhatik, de a szükséghez képest állandó is maradhat.