94989. lajstromszámú szabadalom • Tehermentesített szelep

Megjelent 1939. évi december hó 31-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94989. SZÁM. — Ye/1. OSZTÁLY. Tehermentesített szelep. Schmidt & Wagner cég" Berlin. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 16-ika. A találmány tárgya fő- és segédszelepből álló tehermentesített szelep a főszelep által lezárt ellennyomókamrával, melynél a főszelep nem áll mechanikai össze-5 köttetésben a szeleporsóval. Az ilyen szelepeknek clZ cl hátrányuk, hogy a főszelep, mihelyt elhagyta záróhelyzetét, állandóan a szeleporsóval összekötött segédszelephez verődik, vagyis ka-10 lapál. A találmány célja ezen hátrányt elhárítani. Ezt a szelepbon elrendezett kétféle fojtással elérhetjük, melyek közül az egyik a 15 főszelepen belül a nyomóközeg tápvezeték és az ellennyomókamra közötti összekötő csatornában, a másik pedig a főszelepülés előtt rendezendő el. Az első fojtás célja a főszelepet, a sze-20 leporsó nyitómozgásánál a segédszelep nyitása után az összekötőcsatorna fokozatos lefojtása által úgy tehermentesíteni, hogy az vagy az orsó mechanikai behatására, vagy pedig önműködően könnyen 25 nyílik. A második fojtás célja a nyomóközegáramot, amely a tápvezetékből a nyitott loszelep alatt az el vezetőtér felé irányul, a főszelep nyitása kezdetén lefojtani, úgy-30 hogy a nyomóközeg a nyitórésen való átömlésnél ne gyorsítsa a főszelep emelkedését. A rajz 1. ábráján látható, az orsó mentén met-35 szett, gőzszelep a találmány egy kiviteli példája. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett főszelep alaprajza. Az (1) szelepház, a (2) fedél és a (3) főszelep zárják körül az (5) ellennyomókam- 40 rát, mely a (8) bordák között vezetett (4) segédszelep által van a (15) gőzelvezetőtérből elválasztva. A (3) főszelep nem áll mechanikai összeköttetésben a (7) orsóval. Ellenben a (4) segédszelep a (2) sze- 45 lepház fedelén keresztülnyúló (7) orsóval van összekötve. A főszelep felső része nagyobb átmérővél bír, mint alsó része a szelepülésnél. Felső része tehát (18) dugattyú gyanánt van kiképezve, melyet az 50 alábbiakban főszelepdugattyúnak fogunk nevezni. A (6) betéttestet két (12) cső rögzíti, amelyek áthatolva a (3) főszelep falain, a (6) testben kiképezett (9) kamrába torkolnak. A (9) kamrát alul a (10) fenék- 55 lemez zárja el, amely a (7) orsót szorosan körülfogja; a kamra felül a (11) gyűrűs hézagon az ellennyomókamrával közlekedik. A (9) kamrán belül a (7) orsó a (14) fojtótesttel van ellátva, amely a gyűrűs 60 hézag peremével az első fojtást létesíti. A második fojtást a (17) rés hozza létre, amely a főszelep alsó kerülete és a szelepház belső fala között van elrendezve. (16) jelöli a főszelepülést, (13) pedig a gőztáp- 65 vezetéket. Az (5) ellennyomókamrában ugyanaz a gőznyomás áll fenn, mint a (13) gőztápvezetékben, minthogy e két tér a (11) hézag, a (9) kamra és a két (12) cső útján 70 egymással közlekedik. A főszelepre két ellentétes irányú erő hat, nevezetesen: 1. A lefelé ható összsúly, amely a főszelep önsúlyából és azon felületi nyomásból áll, amelyet az ellennyomókamra gőze 75 a főszelep felső felületére gyakorol. 2. A felfelé ható felületi nyomás, melylyel a (13) gőzbevezetőtér gőze a (18) fő-