94955. lajstromszámú szabadalom • Tisztítószer szennyezéseknek fém-, főleg pedig vasfelületekről való eltávolítására

Megjelent 194<>20. évi december hó ii 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94955. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Tisztítószer szennyezéseknek fém-, főleg vasfelületekró'l való eltávolítására. Ipartermék értékesítő r.-t. cég* Budapest. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 28-ika. A különféle gépek fém-, főleg vasalkatrészei használat közben a legkülönbözőbb behatásoknak vannak kitéve, melyek azok életműködési időtartamát nagy mértékben 5 befolyásolják. A levegőben levő savanyú és bázikus gázok és gőzök a fémet, de különösen a vasat vegyileg megtámadják; használatuk közben por, piszok, nemkülönben zsírok és olajok rakódnak felületükre 10 és ezen bevonati rétegnek tulajdoníthatók sok esetben az üzemzavarok. A galv.motechnikában az ilyen oxyd- és zsírrétegek eltávolítása feltétlenül szükséges, mivel az oxydok és zsirok nem vezetik az elektro-15 másságot és így sokszor egyáltalában nem vagy csak igen nehezen áthidalható nehéz ségeket okoznak, sőt az alapiéin és a felviendő fémburok közötti adhaeziót is gátolják. 20 A találmány célja oly szernek csekély költséggel való létesítése, melynek segélyével az említett szennyezési réteg a tisztítandó fémfelületre gyakorolt behatások nélkül egyszerű kezelés mellett tökéletesen 25 eltávolítható. A szóbanforgó szennyezési réteget eddig vagy mechanikailag vagy különböző vegyszerek igénybevételével vagy mindkét eszköz egyidejű alkalmazásával kísérelték el-30 távolítani. A különféle gépalkatrészek finomságára való tekintettel a mechanikai tisztítás gépeknél csak nehezen alkalmazható nagyobb károkozás nélkül, miután pedig ez úton csupán a durvább szennyezé-35 sek távolíthatók el, rendszerint egy kémiai utókezelésre is szükség van. A mechanikai kezelés ezen fél eredményesség mellett költséges is, még pedig nemcsak a velejáró nagy munka miatt, hanem azért is, mert a 40 különféle fémekhez, de különösen a vas különféle fajtáihoz nagyszámú különböző minőségű (0.05—0.4 szálvastagságú) drótkefét kellett beszerezni; emellett a kezelés is tudvalevőleg úgy történik, hogy ezen keféket különféle vegyi oldatokkal kell 45 használat előtt benedvesíteni. A vegyi tisztítóeljárásnál természetszerűleg már sokféle anyaggal próbálkoztak meg. Benzin és benzol, e két anyag, mely tisztítóhatásánál fogva tekintetbe jöhetne, 50 tűzveszélyes, mivel gőztenziójuk nagy, úgyhogy már a közönséges hőmérsékleten illók és a levegővel robbanó keverékeket alkothatnak; ehhez járul, hogy a benzin- és benzolgőzök, a levegőnél nehezebbek lévén, 55 nem megfelelő szellőztetés esetén szintén károkat okozhatnak. Tömény savak oldatainak használata nagy mértékben káros, miután a fémeket már rövid kezelés alatt is kémiailag erősen 00 megtámadják. Különösen öntöttvasból készült részek felületei porozitásúk folytán likacsaiba a savból több-kevesebbet bezárnak, miáltal az illető savak a fémrészeket állandóan veszélyeztetik; tömény sa- 65 vaknak tisztítási célra való használhatósága ennek következtében alig számbajövő. Ugyancsak káros számos esetben a gépek fém-, főleg vasrészeinek erősen lúgos 70 hatású anyagokkal való kezelése is, de ettől eltekintve ezen anyagok (pl. a némely esetben alkalmazott 10o/o~os marónátron) felmelegítve, forró állapotban használandók, ami körülményes. 75 A találmány szerinti tisztítószer az előbbiekben jelzett összes hátrányokat kiküszöböli. Az új tisztítószer alapanyaga alkalihidroxydok és alkalikarbonátok keveréke, tehát egy oly anyag, mely az eltávolí- 80