94947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsonyan forró szénhidrogének előállítására

Meg-jelent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI jEEjgflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94947. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás alacsonyan forró szénhidrogének előállítására. Gessmann Vilhelm és Shalders Eduardo William gyárosok Rio de Janeiro. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 18-ika. A könnyen forró szénhidrogének szinté­tikus előállítására irányúié, eddig ismere­tessé vált eljárásoknak nagy hátrányuk, hogy magas hőmérsékleteket és nagy nyo-5 másokat igényelnek. A bejelentés tárgyát tevő eljárás szerint ezeket a hátrányokat, elkerüljük. Az új eljárás értelméen egy gázelegyet, amely telítetlen szénhidrogénből (előnyö-0 sen acetilénből) és szénoxidot és hidrogént tartalmazó gázból (pl. generátorgáz, víz­gáz vagy hasonló izzó szénből vagy koksz­ból ós vízgőzből nyert gáz) áll, meleg­hozzávezetés nélkül s rendes nyomáson 5 fémes katalizátor felett áramoltatunk, amely legalább időnként, kémiailag aktív fénysugárzásnak van kitéve. Alkalmas katalizátort pl. olykép nyer­hetünk, hogy finoman porított tiszta elek-3 trolitrezet, wolfram- és horzsakőporral elegyítve, híg, legfeljebb 10%-os maró­nátron- vagy marókáli-lúggal vagy a kettőnek keverékével kezelünk és azután erősen kiszárítjuk, j Az eljárás például a következőkép vi­hető ki: Egy reakcióskamrában a katalizátort több, egymástól elválasztott rétegben, megfelelő tartólapokon úgy rendezzük el, D hogy a kezelendő gázelegy minden részecs­kéje kénytelen legyen a katalizátorral érintkezésbe jutni. Mindegyik réteg villa­mos fűtőellenállással fűthető s azonfelül a reakciótérben egy vagy több lámpa van 5 elrendezve a katalizátornak ibolyántúli sugarakkal való besugároztatására. A ka­talizátort kb. 70—80 fokra felhevítjük és kb. 15 percen át, ibolyántúli sugarakkal sugároztatjuk • be. Ezután a fűtőáramot kikapcsoljuk és a kamrába külön vezeté- 40 keken acetilént és vízgázt vezetünk be. Minden 10 rész acetilénre 100 rész vízgáz vezetendő be. A gázok közvetlenül a belé­pési hely mögött összekeverednek és az­után a katalizátorrétegek felett vonulnak 45 el, ahol a reakció könnyen forró szén­hidrogének elegyének keletkezése közben végbemegy. Az eközben felszabaduló reakciióhő elegendő arra, hogy a katali­zátorrétegeket 70—80 fok körüli hőmérsék- 50 Jeten tartsa, tehát külső hőbevezetésre nincsen szükség. A keletkezett szénhidrq­géneket tartalmazó gáz- és gőzkeveréket a szénhidrogének kondenzálása céljából, pl. hideg vízzel táplált hűtőkígyók segít- 55 ségével, lehűtjük és az át nem alakult ki­indulási gázokat újból visszavezetjük az üzembe. A reakció folyamán keletkező víztől a szénhidrogének valamely ismert módszer szerint elválasztandók. A gáz- 60 keveréknek a reakciókamrán való átveze­tése közben egészen csekély túlnyomás alkalmazható. E célra már az a szívóhatás is elegendő, amely a szénhidrogének kon­denzálódása folytán áll elő. A nyeremény, 65 szénre számítva, az eredeti gázkeverékben foglalt szén 85—90%-át teszi. A kísérletek során kitűnt, hogy a katalizátor K óráig tartó besugároztatás után 2 órán át hatá­sos. Ezen idő elmúltával a besugározta- 70 tást ismételjük. A munkaviszonyokhoz képest azonban a besugároztatást folyto­nosan vagy kisebb-nagyobb időközökben is végezhetjük. Katalizátorként más fé­mek is használhatók. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom