94915. lajstromszámú szabadalom • Talajjavító
Megjelent 1929. évi december hó 3 1-én. \ MA6TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94915. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Talajjavító. Küzdényi Szilárd nyugalmazott ármentesítő társulati igazgató, főmérnök Nádudvar. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 27-ike. A találmány tárgya olyan talajlazító eszköz, mely a feltalálónak már ismeretes talajjavító eljárását és talajlazító gördülő korongjainak a munkáját az élén gördülő 5 ásó módjára akként valósítja meg, hogy az igen nagy szilárdságú anyagból, tehát lehető vékonyra, lehető élesre, lehető nagy átmérővel készült korongok a haladás irányában levő függőleges síkból menetköz-10 ben jobbra-balra ingadoznak, a függőleges síkból való ezen kilengésükkel, tehát a lemetszett talajszélekhez való, minduntalan megismétlődő odaütődésükkel, az így folytonosan előálló dinamikus hatásokkal tör-15 delik apróra a lemetszett talajhasábokat. Ismeretesek ugyanis feltalálónak azon talajlazítói, amelyek a haladás irányában függőleges síkban elrendezett, ásószerűleg egyenlőtlenül lerézselt élű, vagy féloldalas 20 élű, igen vékony gördülő korongok. Ezek általában a talajoknak, különösen a száraz kötött talajoknak, legfőképen a szikeseknek, akár sekélyen, akár nagy mélységre olyan módon való felaprítására hivatot-25 tak, hogy előre gördülésük közben, a gördülő körfűrészre emlékeztetően, mintegy az élen gördülő ásóként, a lemetszett talajszeleteket egyoldalra félre tolják és ezzel tördelik el. 30 A gördülő ásóéleknek ezen munkája, mint ismeretes, a talajt nem fordítja, csupán aprítja, lazítja, kissé keveri. A talajfelszínt így nem kérgesíti el alulról felfordított, elpépesedésre hajló ragadós 55 anyagokkal, a kolloidokkal. Mint ahogyan bekövetkezik a felszín elkérgesedése ezeken a talajokon a talajmívelésre általánosan használatos fordító eke munkája után. A talaj felszínén és felső rétegében levő 40 szerves anyagok így nem kerülhetnek le az alsóbb rétegekbe, hanem fent maradván, ezen szerves anyagtartalom talajt ritkító hatása következtében megmarad a talajfelszínnek a képessége, hogy a lég- 45 köri tényezőket befogadja, a trágyázó hatású csapadékot és gázokat elnyelje és a fellazított altalajba juttassa. Ezek az élén gördülő ásóként kiképzett, igen vékony korongok könnyebben be- 50 hatolnak a talajba és kevesebb ellenállást adnak a vonóerőnek, mint a másalakú tárcsák vagy korongok. Szükség van azonban arra, hogy ezen gördülő korongok a talajszeletet ne csu- 55 pán lemetsszék és oldalt tolják, hanem azt apróra el is tördeljék. Erre a célra a találmány további tökéletesítése ezen talajmívelő eszköznek, mert a talajt apróra tördeli azzal, hogy járása ingadozó, a ha- 60 ladás irányában levő függőleges síkból menetközben jobbra-balra kileng, a lemetszett talajszelet falához minduntalan odaütődik, amely dinamikus hatás elegendő arra, hogy a száraz, kötött anyagú, tehát 65 rideg, törékeny talajt apró morzsákra eltöredezze. A korongnak a függőleges síkból minduntalan való kilengése és így a talajszelet falához való folytonos ütődése bekövetke- 70 zik részben csupán azért is, mert a talaj többé-kevésbbé mindig egyenetlen felületű. Szilárdsága is folyton változó. Tehát az alátámasztás magassága és az ellenállások is minduntalan változók lévén, a korong 75 járása, helyzete bizonytalan, ingadozó. Ez azonban különösen, miután a gazdálkodás az egyenletesen sima talaj felület
