94908. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet motoros járművek kormánykerekeihez

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94908. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Hajtószerkezet mótoros járművek kormánykerekeihez. Yoran Automobilbau Aktiengesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1926. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi február hó 22-ike. A mótoros járművek kormány kerekei­hez (mellső kerekeihez) való, eddigi hajtó­szerkezeteknél csuklós tengelyeket alkal­maznak, melyek a hajtást a hajtókerék-5 műről mindegyik kormánykerékre egy vagy legfeljebb két csukló útján közvetí­tik. E két csukló, melyek az eddigi szerke­zeteknél különbözőképen vannak szer­kesztve és elrendezve, nem képesek a kor-10 mánykerekek hajtásával szemben támasz­tott gyakorlati követelményeket kielégí­teni. A mellső vagy kormánykerekeknek kanyarodáshoz való beállításánál és egy­idejű nagymérvű rúgózásánál a csuklós 15 tengelyrészeknek kettős, aránylag éles szögbeállítása és ama nagy utak folytán, melyeket ekkor a csuklóknak meg kell ten­niök, a két csuklónak oly nagymérvű igénybevétele következik be, hogy a csuk-20 lók hamarosan elkopnak, törési veszélyek lépnek fel és a jármű kormányozhatósága káros befolyást szenved. A találmány szerint a kormánykerekek , eddigi hajtásaival járó hátrányokat azzal 25 küszöböljük ki, hogy a csuklós tengelyekbe a hajtókerékmű és mindegyik kormány­. kerék- között legalább három egyetemes csuklót iktatunk be, melyek a tengely­részek éles szögállásait lehetetlenné teszik 30 és egyúttal hosszirányban a csuklós ten­gelyeknek oly utánengedését teszik lehe­tővé, hogy még a kormánykerekek külön­böző mozgási lehetőségeinek együttes ér­vényesülésekor sem következhetik be az 35 említett kopás vagy törési veszély. Az egyetemes csuklókat célszerűen kardán­csuklók gyanánt képezzük ki. A mellékelt rajzokon a találmány tár­gyának példaképem foganatosítás! alakja 40 van feltüntetve. Az 1. ábra az egyik kormánykereket a hajtó­tengellyel együtt vázlatos függélyes met­szetben mutatja. A 2. ábra hasonló metszet a keréknek nagy­mérvű rúgózása esetén. A 45 3. ábra a tengelyrészek állását a kanya­rodáshoz való beállítás után szemlélteti. A 4. ábra a kormány kerekeket a hajtóten­gellyel és hajtókerékművel együtt füg­gélyes metszetben mutatja. Az 50 5. ábra a 4. ábrának megfelelő felülnézet. A (c) kormánykerekek hajtására a kúp­kerekekből álló (h) kerékmű szolgál, mely a sebességváltómű közvetítésével van a motorral összekötve. A mozgásnak a (h) 55 kúpkerékműről a (c) kormánykerekekre : való átvitele csuklós tengelyek segélyével történik. A tengelyek, melyek egyike az egyik, másika pedig a másik kormány­kerék számára van alkalmazva, a feltünte- 60 tett foganatosítási példa szerint két (i) és (il) részből állanak és úgy a (h) kúp­kerékművel, mint a (c) kerékkel is, (k, kl) egyetemes csuklók, célszerűen kardán­csuklók útján vannak összekötve, melyek 65 a tengelyrészeknek kölcsönös axiális el­tolódását teszik lehetővé. Az (a) tengely­csonkba benyúló (il) tengelyrész a (k2) kardancsukló útján van a belső (i) ten­gelyrésszel összekötve, úgyhogy a három 70 (k, kl, k2) csukló mozgékonysága és axiá­lis eltolhatósága folytán a kormánykere­keknek kanyarodáshoz való beállításakor és egyidejű nagymérvű rúgóaásakor a csuklóikban az utak igen kicsinyek, ama 75 szögek pedig, melyeket az (i, il) tengely­részek egymással bezárnak, csak kevéssel kisebbek, mint 180°. A (c) kormánykerekek a szokásos mó­don vannak (b)-nél a lenghető (111) tengely- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom