94891. lajstromszámú szabadalom • Létrafej kettőslétra állvánnyokhoz

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94891. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Létrafej kettőslétra állványokhoz. Bauer Henrik építész Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 28-ika. A találmány tárgya; a szabadalmazott kettőslétra állványokon célszerűen alkal­mazható olyan szerkezeti rész, amely a váltakozó tokokkal egymásmellé helye-5 zett egyszerű létrák egyikére nehezedő terhet a mellette levő másik egyszerű lét­rára is átviszi és ezzel a kettőslétra na­gyobb és egyenletesebb igénybevételét teszi lehetővé, mint ez, ciz eddig használt 10 összekapcsolási móddal elérhető volt. A találmány a csatolt rajzon van fel­tüntetve, amelyen: az 1. ábra a létraiejet és alkalmazását mu­tatja, kettős lalétrán, izometrikus kép-15 ben, a 2. ábra ugyanezt, kettős vaslétrán, a 3. ábra a lérafejet és alkalmazását ket­tős vaslétrán, oldalnézetben, a 4. ábra ugyanezt elölnézetben, az 20 5. ábra a létrafejet és a kapcsolóleme­zeket, a 3. ábra A—B vonala szerinti ke­resztmetszetben és alulnézetben, a 6. ábra a „kapcsoló létrafejet" a 3. ábra C—D vonala szerinti keresztmetszetben 25 és felülnézetben. A találmány lényege abban áll, hogy az 50107. számú szabadalmamban leírt módon, egymásközt íéltávolságokban vál­takozó fokokkal és váltakozó végződések-50 kel egymásmellé állított egyszerű létrák egyikén az (a) létraszárak felső végeire s a másikon az ezen végekkel egy színbe eső létrafokra egy, ezeket a létra egész szélességében leledő, megfelelő kereszt-15 metszetű, haránttartó: a (c) létrafej íek­tettetik, amely így a reá helyezett áll­ványpallók s az ezeken levő épületanya­gok és személyek terhét az alatta levő (a) létrás1 ? árakra és a (b) létrái okra egyaránt 0 áthárítja. A (e) létrafej, mely a kettős falétra állványokon négyszögkeresztmet­szetű rövid iagerenda lehet (1. ábra) de ' kettős la- ós vaslétra állványokon egy­aránt, legcélszerűbben L-keresztmetszetű szögletvastartó. 45 A leírt módon elhelyezett (c) létrafej­nek, helyében és a létrához való, szilárd rögzítésére, a létraszárakat mindakét ol­dalon körülfogó (k) kapcsolólemezek és az ezek (i) íuratain áttolt s a létraszárakba 50 kapaszkodó (i) horgonycsavarok szolgál­nak. Ezeknek a kapcsolólemezeknek ala­kítására maga a (c) szögletvas-létrafej is felhasználható olymódon, hogy az ehhez használt, a létra szélességén túlterjedő 55 hosszúságú L-vasnak mindakét végén a vízszintes (c) gerinc a függélyes (d) öv­től, a gerincen alul megfelelő távolság­ban és megtelelő hosszúságban, a létrái ej hosszirányával párhuzamosan elvágatik s 60 az így elválasztott íelső övrész függélye­sen íelfelé, a (d) övnek elvágott (e) részei pedig vízszintesen befelé hajlíttatnak. Ezek az (e) lehajtások a (c) létralej alatti (a) létraszárak végeit körülfogják s az 65 (í) furataikon áttolt és a létraszárakra kapaszkodó horgonyíejű (i) csavarokkal a létraszárakhoz szorosan rögzíthetők; a (c) öv íelhajlított végei pedig a (d) övből levágott és velük egybenmaradt és 180°- 70 kai áthajlított rövid (h) sávokkal együtt a létraiej (c) felső vízszintes övére rá­állított létra végeinek helyükben való rögzítésére szolgálnak. Ugyanez a „kap­csoló létraiej" az L-vas helyett, a leírt 75 módon, megtelelő erősségű fémlemezből is alakítható. A fémlemezből ily módon készített létrafej vízszintes (c) öve még egy (1) lehajtással is látható el, amely az összekapcsolt létrák egyikének a kapcso- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom