94870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a difenolisatinek alkil, és aralkiszármazékainak előállítására
Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 94870. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás a difenolisatinek alkil- és aralkilszármazékainak előállítására. F. Hoífmami-La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég" Basel (Svájc). A bejelentés napja 1927. évi junius hó 22-ike. Svájci elsőbbsége 1926. évi október hó 9 ike. Eddig általában azt hitték, hogy a fenolszerű hashajtószerek hatása egy vagy több szabad vagy csak gyengén megkötött hidroxilcsoport jelenlétével függ 5 össze (lásd Kaufmann, „Beitrag zur Theorie der Laxantia" Pharmazeutische Zeitung 77. sz. 1926., 1202. oldal). Meglepő módon azt találtuk, hogy a difenolisatinek alkil- és aralkilszármazékai, 10 melyek már nem tartalmaznak szabad hidroxilcsoportot és nem is szappanosíthatók el, kitűnő hashajtószerek, melyeknek már igen kis adagokban egyenletes és biztos hatásuk van. 15 A diienolisatinek alkil- és aralkilszármazékainak előállítása céljából difenolisatineket a szokásos alkiláló, illetve aralkiláló szerekkel kezeljük. Ezen eljárással a difenolisatinek alkil- és aralkilszárma-20 zékait igen jó termelési hányaddal és tiszta alakban kapjuk meg. A mindenkor választott feltételeknek megfelelően az o-dialkilvegyiiletek vagy az o-dialkil-nalkilvegyületek képződnek. Az alkilálás 25 i okozatokban is végezhető, amennyiben a kezdetban kapott o-dialkilvegyületeket o-dialkil-n-alkilvegyületekké alakítjuk át. Előállíthatunk vegyes alkilvegyületeket is. Acetilálással az o-dialkilvegyületek az 30 n-acetilvegyíiletekké alakíthatók át. A difenolisationok alkil- és aralkilszármazékai kristályosítható, semleges reakciójü, igen állandó vegyületek, melyek ferriciankáliummal és nátronlúggal 35 színreakciót már nem adnak. Vízben, alkáliákban és savakban oldhatatlanok, míg a használatos szerves oldószerekben, pl. alkoholban, benzolban, jégecetben és másefélékben melegen könnyen oldódnak. 1. Példa. 40 96 rész difenolisatint 180 rész vízben oldott 24.6 rész marónátronban feloldunk és az oldathoz hűtés közben lassan 78 rész dimetilszullátot adunk. A hamarosan keletkező csapadék megszilárdulása után le- 45 szűrünk, nátronlúggal és vízzel mosunk és alkoholból átkristályosítunk. A leírt módon a dianisolisatint finom hasábok alakjában kapjuk meg, melyek 117— 118u -on olvadnak. A kapott vegyület ecet- 50 savanhidriddel és natriumacetáttal való forralás útján az n-acetildianilisatinné alakítható át, mely 153°-on olvad. 2. Példa. 32 rész difenolisatint 12 rész marónát- 55 ronnak 60 rész vízben való oldatában feloldunk; a forró oldathoz vízfürdőn való folytonos melegítés közben lassan 40 rész dimetilszulfátot adunk. Egy óra eltelte után a reakciómasszát lehűtjük, megszűr- 60 jük és alkoholból átkristályosítjuk. Az n-metildianisolisatint 152°-on olvadó kristályos por alakjában kapjuk meg. Ugyanezt a vegyületet kapjuk, ha 10 rész dianisolisatint 30 rész vízben oldott 65 1.6 rész marónátronnal 3.7 rész dimetilszulfát hozzáadása mellett 1 óra hosszat visszafolyatásra állított hűtőn íőzünk. 3. Példa. 6.3 rész difenolisatint 50 rész alkohol- 70 ban feloldunk és 50 rész vízben oldott 2.4 rész marónátronnal, valamint 5 rész jódetillel 2 óra hosszat visszafolyatásra állított hűtőn körülbelül 60°-ra melegítünk. Ezután az alkoholt ledesztilláljuk, vízzel 75
