94866. lajstromszámú szabadalom • Stereophon

Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94866. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Stereophon. Géczy János rajzoló Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 22-ike. A stereophonikus, térbeli hallásnak akusztikai leltétele t. i. az, hogy a fülünk dobhártyáját a hanghullámok ne egyidő­ben, hanem, 1—2/ltíOO mp. időközzel érjék, 5 miáltal a hallott hang, beszéd, de főkép a zenei hangok nemcsak egymás mellé, hanem egymás után is elhelyeződnek s ennek folytán a hallott beszéd, vagy zene mintegy kidomborodik, plasztikussá lesz. 10 A stereophonikus hallás alapfeltételei a közvetlenül (színházban, hangverseny­teremben) hallott beszédnél, éneknél, vagy zenénél eleve adva vannak, sőt azok bizo­nyos berendezésekkel, melyek a hanghul-15 lámokat sokszorosan visszaverik és meg­osztják, még javíthatók is, ellentétben a telefonikusan közvetített beszéd, ének és zenével. A telefonikusan (főként rádión) köz-20 vetített ének és zenének nagy fogyatékos­sága az, hogy az úgynevezett „fejhall­gató" telefonjai úgy az ének, de főként a zenei hangokat laposan adja vissza, el­annyira, hogy némely hangszer (pl. cim-25 balom és zongora, fuvola és hegedű) hang­jai alig különböztethetők meg egymástól, dacára annak, hogy a mikrofonok hűen felveszik minden hangszer íélhangjait is, de a két fülön levő egyidejű hallgatás le-30 rontja azokat. A jelen találmány célja a fenti hiányo­kat lenne hivatott pótolni azáltal, hogy a telefonikusan továbbított zenei hango kat plasztikussá tenné, mely úgy lenne 35 elérhető, ha az ú. n. „fejhallgató" tele­fonjai és a fülnek dobhártyája közé egy oly légréteget juttatok be, mely a tele­fon hangerősségét nem csökkenti s egy­ben a zenei hangokat plasztikusabban adja vissza, azáltal, hogy az egyik fülhöz 40 vezető levegőréteget terjedelmesebbre vesszük, miáltal elérjük azt, hogy az ek­ként elkészített hallgatón hallott zene mintegy térbelileg jelenik meg oly hűség­gel, mintha azt a koncertteremben ülve 45 hallgatnánk. A jelen találmánynak még egy nagy előnye van, az t. i., hogy a találmány tár­gyát képező berendezéssel, mely aránylag olcsóbb, mint egy ú. n. „fejhallgató", né- 50 gyen, sőt nyolcan is hallgathatják a. rá­dión leadott műsort. A mellékelt találmány egy példa­képem kiviteli formáját ábrázolja, még pedig az 55 1. ábrán a stereophon rögzítését a tele­fondobozhoz, a 2. ábrán a hallgatókagylókhoz vezető elágazásokat, a 3. ábrán a hallgatókagylót metszetben, 60 végül a 4. ábrán ugyanazt, hátulnézetben. A találmány lényege a következő: A telefondobozra (a) egy rúgósan ki­képzett kengyel (b) erősen rögzít egy a 65 telefon fedelének nyílásával (1) meg­egyező, hengeres furattal ellátott száj­részt (e), melyre egy flexibilis cső van reá­húzva (d), mely csőnek a másik vége (e­nél) egy elosztó fémcsőre van megerősítve 70 (f), mely a telefonból jövő hangot a két hallgatókagyló részére kettéosztja. Az elosztótól (f) a hallgatókagylóig (k) ismét egy flexibilis eső vezet, mely a hall­gatókagylóba rögzített, ívalakúra. kiké- 75 pezett nyúlványhoz (i) csatlakozik. Az egy telefondobozról való többszö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom