94845. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés csöves adókhoz
Meg.iclent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94845. SZÁM. — VLL/J. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés csöves adókhoz. Telefimken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1927. évi január hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi február hó 6-ika. A találmány csöves adók kapcsolási elrendezésére vonatkozik és úgy az öngerjesztésű, mint ,az idegen gerjesztésű csőberendezésekre is kiterjed. Különösen előnyös, eddig is alkalmazott, csőadó berendezést mutat az 1. ábra. A berendezés lényeges részeit képezik a (H) íőadócső, amelyet az (St) vezéradócső szabályoz. Ez utóbbi cső (St) vezérlőköre (magát a csövet az ábra nem mulatja) az idegen vezérlésű cső rácsára és katódájára van kapcsolva. Ebben a kapcsolásban az ábrán teltüntetett külön (c) kondenzátort alkalmaztuk, amely a rácsanód-kapacitás kiegyenlítésére szolgál, úgyhogy a vezérelt adócső a vezérlő adócsőre nem hathat vissza. A kapcsolás vázlatát a 2. ábra mutatja, amelyből a kiegyenlítés módja világosan látható. A ielvett esetben a hídkiegyenlítést alkalmaztuk, amelynél a vezérelt cső anódrács-kapacitása az egyik hídágban iekszik. Ezt az ágat vonalkázva rajzoltuk. A vezérlőadócső rezgőköre a híd egyik diagonálisába van iktatva. Ha a járulékos (c) kondenzátort nem választjuk oly nagyra, hogy az a hidat kiegyenlítse, akkor a cső anódköre és rácsköre között visszahatás létesül és öngerjesztés keletkezhetik. Az 1. ábrában feltüntetett elrendezést tehát a vezérlő-adóval kapcsolatban és kiegyenlített kapacitásokkal, mint tisztán idegen gerjesztésű adóelrendezést alkalmazhatjuk, amely azonban a kondenzátor megfelelő méretezése esetén mint öngerjesztésű generátor is működhetik. Ez utóbbi esetben természetesen a vezérlőadócső elmarad, gondoskodnunk kell azonban a cső rácsegyenáramának vezetésére szolgáló útról. A leírt berendezés 40 különösen hosszú hullámok adásiára (alkalmas. Rövid hullámhosszak előállításakor az a hátrány jelentkezik, hogy zavaró, ú. n. „vad'' kapacitások jelentkeznek, nevezetesen a osévóknek a iblddel 45 szembeni kapacitásai. így pl. kapacitást mutatnak az anódkör tekercsének végei a lölddel szemben, amit a 3. ábrában a pontozva rajzolt vonalakkal jeleztünk. E jelenség eredménye, hogy a ma- 50 gas irekvencia részére a következő három pont: a katbód, az anódkör tekercsének csatlakozási pontja és a tekercskapacitás íöldelési pontja egymásközt össze vannak kötve, mert az izzókatódának, 55 a battéria csatlakozása miatt, iölaael szemben nagy kapacitása van, úgyhogy a (K) pont potenciálja a föld potenciáljával közel egyenlő. A viszonyokat sematikusan a 4. ábra mutatja. Rövid hullá- 60 mok esetében, amidőn a csévekapacitások nagy szerepet játszanak, a vezérlő küldőt oly áramkör terheli, amely a két hídágból áll, amelyek közül az egyikben az elektródakapacitás (c2), a másikban az 65 egyik cséverész (sl) és a párhuzamosan kapcsolt csévekapacitás elágazása íeküsznek. Ezen áramelágazások két hatással bírnak; egyrészt megzavarhatják a híd egyensúlyi helyzetét, másrészt a vezérlő 70 adócső terhelése nagy mértékben megnő, mert az üzemi hullám részére az eredő látszólagos ellenállás, amely a vezérlőadócsőre van kapcsolva, igen kicsiny lesz. A találmány célja ezen hátrányok 75 megszüntetése.
