94806. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú villamos hevítőkészülék

Megjelent 1929. évi december lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI jffEgffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94806. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY Váltakozóáramú villamos hevítőkészülék. Ferenczy Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi december hó 16-ika. A találmány mindennemű áramló közeg hevítésére szolgáló, váltakozóáramu villa­mos hevítőkészülékre vonatkozik, mely úgy van szerkesztve, hogy a benne kelet-5 kező meleget ennek keletkezési helyén közvetlenül adja át a fűtendő közegnek, mimellett maga a készülék egyszerű és csekély költséggel előállítható fűtőelemek­ből áll. 10 A találmány értelmében a készülék oly fűtőelemekből van összeállítva, amelyek egyenként mágnesezhető anyagból ké szült, csőalakú köpenyből és a köpeny bel­sejében vagy a köpeny körül elrendezett 15 vezetőből állanak, mely vezető a köpeny ben úgy van elhelyezve, hogy a benne ke­ringő áram mezeje a mágnesezhető kö­penyben Foucault-áramokat indukál. A fűtésre úgy a köpenyben keletkező Fou 20 cault-meleget, mint pedig a köpeny bel sejében levő vezetőben fellépő Joule-mele­get is hasznosítjuk. Hogy a melegátadás a fűtőtest részei és a íűtendő közeg között minél tökélete-25 sebb legyen, a vezetőt a köpenyben cél­szerűen úgy rendezzük el, hogy a köpeny és a vezető között az áramló közeget ve zető egy vagy több csatorna létesüljön. 15 célból pl. a köpeny és a vezető közti 30 szigetelőanyagot spirális alakjában úgy rendezhetjük el, hogy a spirális menetei között ugyancsak spirális alakú csatorna képződik. A szerkezetet akként is kiképezhetjük, 35 hogy maga a köpenyben elrendezett ve­zető is csőalakú és a fűtendő közeg veze­tésére szolgáló csatornát képez. Eljárhatunk akként is, hogy a csőalakú köpeny belsejében szalagalakú vezetéket rendezünk el, melyet szigetelőelemek köz- 40 beiktatásával akként helyezünk a cső­alakú köpenybe, hogy annak belsejét hosszirányú csatornákra osztja. Több fűtőelem is közös fűtőkészülé­kekké egyesíthető azáltal, hogy több, pár- 45 huzamosan elrendezett fűtőelemet, csöves kazánokhoz hasonlóan homloklemezek kö­zött olyként erősítünk meg, hogy az egyes csövek között a fűtendő közeg áramlására alkalmas tér keletkezik. 50 A találmány szerinti készülék néhány példakénti változatát a mellékelt rajz mutatja. Az 1. ábra mutatja egy csőalakú fűtőelem hosszmetszetét, 55 2. ábra az 1. ábrabeli szerkezet nagyobb léptékű keresztmetszetét, 3. és 4. ábra pedig a csőalakú fűtőelem célszerűbb megoldási alakjának nagyobb­léptékű keresztmetszetét. 60 5. ábra levegő fűtésére alkalmas fűtő­készülék függőleges metszete. 6. ábra ugyanennek vízszintes metszete. 7. ábra folyadék fűtésére alkalmas fűtő­készülék függőleges metszete. 65 8. ábra pedig ennek vízszintes kereszt­metszete. Az 1. ábra szerint a fűtőelem (1) vas­csőből áll, amelynek belsejében az ugyan­csak csőalakú (2) elektromos vezető van 70 elrendezve, úgyhogy ez utóbbin az (1) cső falától elektromosan el van szigetelve. Amint az 1. és 2. ábrából látható, a (3) szigetelés az (1) és (2) csövek közötti hé­zagot teljesen kitöltheti és célszerűen tűz- 75 álló anyagból, pl. aszbesztből áll. Amint az 5—8. ábrákból látható, az ily csőszerű fűtőelemeket egymástól kellő tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom