94796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék dugattyús gépek kipufogó gázainak kihasználására

Megjelent 1929. évi december lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94796. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék dugattyús gépek kipuffogó gázainak kihasználására. Backhaus Heinz mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi december hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi január hó 9-ike. Dugattyús gépeknél a hengerben végbe­menő tökéletlen expanzió folytán vesztesé­gek lépnek fel, melyek a kipuffogó gázok­ban rendesen fel nem használt kinetikai 5 energia alakjában nyilvánulnak meg. A kipuffogási veszteség emellett annál na­gyobb, minél erősebben van a gép meg­terhelve, mert a teltebb diagrammal növek­szik az expanziós végnyomás és ezzel 10 együtt a kipuffogó energia is. A jelen találmány oly eljárásra vonat­kozik, mely a kipuffogó energiának hasz­nosítását teszi lehetővé azáltal, hogy a ki­puffogó gázok első része, a pl expanziós 15 végfeszühséggel kiürülő hengertartalom eleven erejének kihasználása mellett, po feszültségű térből szívat és az elegy p2 nyomású térbe, pl. az atmoszférába ve­zettetik, míg a maradékrészt a visszafelé 20 mozgó gépdugattyú lehetőleg ellenállás­mentesen tolja ki a po feszültségű térbe. Emellett pl > p2, míg p2 > po. A találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló készülék lényegét a dugattyús gép 25 kibocsátó szervéhez csatlakozó szájcsőrend­szer alkotja. A készülék, mint az 1. ábra mutatja, (A)-nál a gép kibocsátó szervé­vel van összekötve és a (B) fesztelenítő száj csőből, valamint az ehhez csatlakozó 30 (C) sűrítő szájcsőből áll. Ez utóbbi mögé (D) visszacsapószelep is lehet beépítve; (E) jelöli az (F) kipuffogó vezeték csat­lakozási helyét. A legnagyobb sebesség he­lyén, tehát (B) és (C) szájcsövek között, 35 (G) tér veszi körül a száj csőrendszert. Az 1. ábra szerinti készülék működési módja a következő: A kibocsátó szerv nyitása után a henger­ből eleinte nagy vehemenciával távozó ki­puffogó gázok a (B) szájcsőben, egyidejű 40 expanzió mellett, nagy sebességre hozat­nak és a (B) és (C) szájcsövek között a (G) térre szívóhatást fejtenek ki. Az elegy, melyet az (E) szájcső ismét a (G) térben uralkodó nyomási meghaladó nyomásra 45 komprimál, az (F) csövön át távozik. Ha a kipuffogó gázok vehemenciája alább­hagyott, akkor a hengerből a (B) szájcsö­vön át áramló sugárnak nincs már annyi ereje, hogy a (G) téren, a (C) száj csövön 50 és a (D) szelepen át az (F) csőbe jusson, minthogy a (G) térben alacsonyabb nyo­más uralkodik, mint az (F) térben. Ennek következtében a (D) visszacsapószelep zá­ródni fog és a kipuffogó gázok maradéka, 55 melyet a henger visszafelé mozgó tolattyú ja kitol, a (G) térbe áramlik. Az ismertetett készülék tehát a talál­mány szerinti eljárás szerint működik, mert hiszen a kipuffogó gázok első része, 60 szívási munka teljesítése közben, nagyobb nyomású (F) térbe, a kipuffogó gázok ma­radéka pedig alacsonyabb nyomású (G) térbe áramlik. Ilymódon az effajta készü­lékkel felszerelt dugattyús gépnél a hasz- 65 nos teljesítmény növekszik, anélkül, hogy a gép rendes szerkezetén bárminő válto­zásokat kellene eszközölnünk. A teljesít­ménynövekedést az indokolja, hogy a du­gattyú visszafelé mozgásánál a kipuffogó 70 gázok nem az (F) térben uralkodó maga­sabb, hanem a (G) térben uralkodó ala­csonyabb nyomás ellenében tolatnak ki. A gép diagrammja ennek következtében mélyebben fekvő el le n nyom ás von alat tün- 75 let fel, ami teljesítménytöbblettel egyen­értékű. Eltekintve az eljárásnak ismertetett álta­lános alkalmazási lehetőségétől és a száj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom