94705. lajstromszámú szabadalom • Gép sarlóalakú munkatérrel és lengő dugattyúval

Megjelent 1930. évi .január hó 15-én. MAGYAR KÍRÁLYI jmgft SZABADAM! BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 94105. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gép sarlóalakú munkatérrel és lengő dugattyúval. Heinrich Hugó vezérigazgató Zwickau (Németország-). A bejelentés napja 1927. évi április hó 11-ike. A találmányt sarlóalakú munkatérrel és lengő dugattyúval bíró gép képezi. Sarlóalakú munkatérrel bíró gépeknél a gép nyugodt járása érdekében a legna-5 gyobb fontosságú, hogy rezgési jelenségek, melyeket a központon kívül fekvő tömegek idéznek elő, elkerültessenek. Míg az egyensúly hiánya forgó, tehát a tengely által magával vitt dugattyúknál 10 viszonylag egyszerűen érhető el azáltal, hogy magán a dugattyún járulékos tömegeket alkalmazunk, addig a lengő dugattyúkkal bíró gépek kiegyensúlyozása nehézségeket okoz. Ezen gépeknél a du-15 gattyún alkalmazott járulékos súlyok az egyensúlyhiányt fokozzák. Ismeretes már most lendítőkerekek kerületén ellensúlyokat alkalmazni, melyek alkalmasak arra, hogy a sugárirányban ható röpítő erőt 20 kiegyensúlyozzák. Ezáltal azonban a gép hossztengelyében liató billentő nyomatékok lépnek fel, melyek szintén a gép egyenetlen járását okozzák. A jelen találmány lehetővé teszi, hogy lengő dugaty-25 tyúval bíró gépeket is teljesen kiegyensúlyozzunk, úgyhogy az ilyen gépek is nagyobb fordulatszámmal járhatnak anélkül, hogy üzembiztonságuk szenvedne. Ezen cél elérésére a gép tengelyén já-30 rulélcos súly úgy van elrendezve, hogy az egész mozgó rendszer súlypontja a tengely középpontjába jusson, ami által billentő nyomatékok fellépte ki van küszöbölve. Utóbbi célra a lendítőkerék is 85 hasznosítható, mint ezt az alábbiakban még részletesen leírjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti gép példaképem foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a gép keresztmetszete, a 40 2. és 3. ábra pedig annak két hosszmetszete. Az (a) főtengelyre az (i) excenter van felékelve, mely úgy a (b) dugattyút, mint a (d) ellenfelületet is lengő mozgásba íi> hozza. A (b) dugattyú az (a) tengely forgásában nem vehet részt, minthogy ezt az (e) hajtórúd megakadályozza. A dugattyú a helytálló (c) üreges hengert körülveszi és vele együtt a sarlóalakú (k) munkate- 50 ret képezi, melyet a (d) ellenfelület a szívó- és nyomótérre oszt. A lengő tömegek súlypontja körülbelül (sl)-nél van és a tengely körül oly kört ír le, melynek sugara az (sl) súlypontnak a tengely kö- 55 zepétol mért távolságával egyenlő. Az (sl) súlypontnak a tengely középpontján kívüli fekvése rezgési jelenségekhez vezet, melyek viszont a gép nyugtalan járását okozzák. Ezen hátrány elkerülésére go az (a) tengelyen a 2. ábrán látható módon a súllyal terhelt (f) emelőt rendezzük el, melynek (s2) súlypontja az (sl) súlyponttal közös síkban fekszik és melynek tömege ugyanazt a centrifugális erőt 65 hozza létre, mint a lengő részeké. Minthogy a röpítő erők támadási pontjai egy és ugyanazon síkban fekszenek, billentő nyomatékok nem léphetnek fel. A súlyemelő egyszerű alakját kapjuk, 70 ha a kiegyensúlyozáshoz a gép lendítőkerekét használjuk fel, mint ez a 3. ábrán látható. A (g) súlyemelő ható tömegén kívül, mely az (sl) súlypontban támadó röpítő erőnek csak egy részét egyensú- 75 lyozza ki, a lendítőkerékben a (h) járulékos súly van elrendezve, mely a még fennmaradó röpítő erő kiegyensúlyozá-