94701. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylámpa

Megjelent 1930. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEI RAS í)4701. SZÁM. II, <1. OSZTÁLY. Gázizzóxénylámpa. Magyar Fém- és Lámpaárugyár IÍ.-T. cég Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 19-ike A találmányt gázizzóiénylámpáiíOii eszközölt javítások képezik, melyek egyrészlt a gáz-légkeverék szabályozásaitak egyszerűsbített módjára, másrészt a keverék ha-5 tálvosabb elégetésére és végül a lámpa nyitásának egyszerűsbítésére vonatkoznak. Eddig a gáz és a levegő beömlésének szabályozása külön-külön eszközökkel történt. Ezáltal a szabályozás körülményes JO volt és a kellő keverék beállítása nehézséggel járt. A találmány értelmében a gáz és a levegő mennyiségének beállítására szolgáló eszközök közös tengelyen vannak elrendezve, úgyhogy egyidejűleg működtet -15 hetők és a keverék rendkívüli finomsággal állítható be. A keverőfuvókától jövő csőhöz továbbá a találmány értelmében kanyarcső állal képezett előmelegítő csallákozik, mely a lámpa feis'í részében van 20 elhelyezve, úgyhogy a kürtő felé felszálló forró égési gázok a keveréket a lángzókban való elégetés előtt előmelegítik. A találmány értelmében továbbá a lámpa felső része az alsó résszel nem forgó csukló, ha-25 nem csuklós rudazat útján van összekötve, úgyhogy ha a lámpa belsejéhez hozzá akarunk férni, csak a lámpa tetejét kell egyszerűen felhúzni. A mellékelt rajzon a találmány értelmé-30 ben kiképezett lámpának példaképem foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a lámpa függőleges hosszmetszete, a 2. ábra a keverőfuvóka és az előmele-35 gítő részletrajza és a 3. ábra. a lámpa két részét összekötő rudazat részletrajza. Maga a lámpa szokásos szerkezetű és a lángzókat tartalmazó (1) alsó részből, 40 valamint a kürtővel összekötött (2) felső részből áll. A találmány értelmében úgy az (1) alsó, mint a (2) felső részhez egyegy (3, 4) rúd van erősítve, melyek egymással az (5) -csap útján forgathatóan vannak összekötve (3. ábra). Ha a lámpa bel- 45 sejéhez hozzá akarunk férni, akkor elegendő a (2) felső részi felfelé húzni, mire a (3, 4) rudak a pontozottan rajzolt kinyújtott helyzetbe kerülnek és a lámpa belseje hozzáférhetővé válik. 50 A gáz a lángzókhoz a (6) csövön át áramlik, melybe a szokásos (7) elzárócsap van beiktatva. A (7) csapból a gáz a (8) tűszelepbe lép, melynek szabályozására a (9) csavar szolgál. A tű szelephez a (10) 55 cső csatlakozik, melyben a levegőt bebocsájtó (11) nyílások vannak kiképezve. Ezen nyílások nagyságának, léhát a keverékbe lépő levegő mennyiségének szabályozására a (10) csőnek a (11) nyílásokat tar- 60 talmazó részét a (12) hüvely veszi körül, melyben rozettaszerűen nyílások vannak kiképezve. Aszerint, hogy a (12) hüvelyt többé vagy kevésbbé forgatjuk-e el, a (11) nyílások teljesen nyitva vannak vagy rész- 65 ben elfedelnek és ezáltal a gázhoz több vagy kevesebb levegő lép. A találmány értelmében a (12) hüvely a (13) rúd útján a (14) fejjel van összekötve. mely a (9) csavar orsóját körülvevő 70 (15) anyán van vezetve. A gáz és a levegő beállítására szolgáló eszközök tehát közös tengelyen vannak és így a (9) és (14) fejek vagy fogantyúk elforgatása által a gáz és a levegő mennyisége, illetve keverési 75 aránya egyidejűleg a legpontosabban beszabályozható. A keverőfuvókától jövő (10) cső a (16) kanyarcsőben folytatódik, mely a lámpa felső részében, tehát a lángzóktól elvonuló 80