94694. lajstromszámú szabadalom • Szigetelő lemez
Mejíjelent 1930 ÍKiO. évi január hó 15-én. MAGYA R KI RÁ LY I SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94694. SZÁM. — XVII <;. OSZTÁLY. Szigetelőlemez. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1927. évi junins hó 20-ika. Az építkezéseknél nedvesség elleni szigetelésre rendszerint használt kátrányos kéregpapír hátránya, hogy az ilyen anyagból való szigetelőlemez túlságosan lágy struk-5 turájú, úgyhogy a kátrány a lemezt terhelő nyomás hatása folytán némely helyen kiszorulhat, ezenkívül a kátrány hordozója, a kéregpapírréteg, rothadás folytán rövidesen tönkremegy. 10 Az olyan szigetelőlemezek, melyeknél a kátrány hordozóját égetett agyagból, cementből, betonból stb. való szilárd réteg képezi, a kátrányos kéregpapírlemeznél jelentékenyen előnyösebbek ugyan, azon-15 ban ezen előnyök csak akkor érvényesülhetnek teljes mértékben, ha gondoskodunk arról, hogy a hordozórétegről a kátrányt a szigetelőlemezre nehezedő téglák súlya ki ne szorítsa. Ezt a találmány értelmében 20 azáltal érjük el megbízhatóan, hogy a szilárd hordozórétegnek a kátrányréteg felvételére szolgáló felületét sakktáblaszerűen elrendezett cellaszerű vájatokkal látjuk el. Az ezen vájatokat megtöltő kátrány a vája-25 tokai elkülönítő vékony közfalak anyagát teljesen átitatja, úgyhogy a hordozóréteg anyaga ezen helyeken nemcsak tökéletesen szigetelőképessé, hanem egyúttal jelentékenyen szilárdabbá is válik. 30 A rajzon a találmány két foganatosítási alakja látható. Az 1. és 2. ábra az egyik foganatosítási alak hosszmetszete, illetve alaprajza, míg a 3. ábra nagyobb léptékben a 2. ábra 35 3—3 vonala mentén vett részleges metszetet mutatja. A 4. ábra a második foganatosítási alak részleges alaprajza. A kátrányréteg hordására az égetett agyagból, cementből, betonból vagy más iO szilárd anyagból való (f) réteg szolgál, melynek a kátrány felvételére szolgáló felülete a sakktáblaszerűen elrendezett (b) cellákkal van ellátva. A (b) cellák között a 4. ábra értelmében ugyancsak sakktábla- 45 szerűen elrendezeti, végig azonos vastagságú (d2) oszlopocskák foglalhatnak helyet vagy pedig mindegyik (b) cellát vagy vájatot egy vékony (e) közfal övezheti (2. ábra). Ez utóbbi esetben a (b) cellákat 50 előnyösen az (f) hordozóréteg belseje felé szűkülő keresztmetszeti alakkal képezzük ki, úgyhogy az (e) közfalak, legalább az egyik irányban, a szigetelőlemez külfelülete felé tetőszerűen vékonyodó kereszt- 55 metszeti alakot nyernek . A (b) cellákra vékony rétegben kent vagy ezekbe öntött, többé-kevésbbé folyékony kátrány a vékony, sarkos (e, dl, d2) közfalakat átitatja és ezek szilárdságát, 60 valamint szigetelőképességét jelentékenyen megnöveli. A kátrányréteg vékonysága folytán a kátrány egyébként hosszú ideig tartó kiszáradására sem kell várni, hanem, az építkezést a celláknak kátránnyal való 65 megtöltése után azonnal folytathatjuk. Az összes (b) cellákat célszerűen egy köröskörül futó közös (a) horony segélyével övezzük, mely az esetleg kiszorított kátrányt felfoghatja. 70 A szigetelőlemezt a vastagsági mérettől eltekintve előnyösen szabványos téglaalakban képezzük ki, úgyhogy az új szigetelőlemez a rendes téglákkal a szokásos kötésben fektethető. 75 A cellákat előnyösen körülbelül 1 cm2 felülettel képezzük ki, míg a cellák mélysége, pl. 5 mm lehet.
