94687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enyhe, aromatikus sűrű joghurttejnek ill. édes joghurttápszernek előállítására

_ Megjelent 1930 í).'}(>. évi januá r lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94681. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás enyhe, aromatikus sűrű yoghurttejnek, ill. édes yoghurttápszernek előállítására. Zierer Alfréd gryáros Wien. A bejelentés napja 1927. évi május hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi junius hó 9-ike. A találmány tárgyát képező eljárás oly aromatikus, enyhe sűrű yoghurttejnek előállítását teszi lehetővé, mely normális mennyiségű yoghurtbaktériumok mellett 5 kevesebb savat tartalmaz, mint a közön­séges yoghurt. A yoghurtnak készítése általánosságban akként történik, hogy felforralt vagy pasztörizált tejhez yoghurtbaktériumok-0 nak tiszta kulturáit adják és a tejet 40—45° C.-nál addig hagyják állni, míg meg nem sűrűsödik. Az ilyen yoghurttej rendesen igen nagy savtartalommal bír és azért azt sokan, különösen gyermekek 5 nem tudják jól megemészteni és nem szí­vesen isszák vagy egyáltalán nem akarják élvezni. Ezenkívül a yoghurttejnek saját­ságos szagától sokan undorodnak. A találmány tárgyát képező eljárás már 0 most oly yoghurttejnek előállítását teszi lehetővé, mely könnyebben emészthető és yoghurtszaggal nem bír anélkül, hogy a yoghurttejnek kedvező diétikus tulajdon­ságait nélkülözné. A találmány szerint 5 ugyanis a tej előállításánál a valódi yog­hurtbaktérmmokat oly coccusok közre­működésével, melyek a tejben és már a tőgyben gyakran előforduló savak cso­portjába tartoznak, továbbá a mikro-0 eoccus laetis acidi Löhnis csoportba tar­tozó és gyomoroltót (chymosint) képező baktériumok segélyével, nem pedig a to­rula és mycoderma csoportba tartozó, al­koholt és szénsavat termelő élesztőfajták j segélyével már 30—32° C.-nál tenyésztjük és a legjobb szaporodásra késztetjük, miáltal oly savtartalmat érünk el, mely a közönséges yoghurténál kisebb. Dacára ennek a yoghurtbaktéríumoknak virulen­eiája megmaradt és a yoghurtbaktériu- 40 mokban való tartalom nem kisebb, mint a közönséges yoghurtnál. A találmány szerinti eljárás foganato­sítási céljából lefölözött tejet vagy teljes tejet cukor hozzáadása mellett felforra- 45 lünk vagy pasztörizálunk, gyümölcsesszen­ciával vagy hasonló Ízesítő anyagokkal vagy sterilizált gyümölcsnedvekkel keve­rünk, ezit a keveréket lehűlni hagyjuk és azután az előzőkben említett kulturákból 50 álló fermentumból 2.5% mennyiséget adunk hozzá. A hőmérsékletet 30—32° C.-on tartjuk, mi mellett a tej kb. 4—6 óra múlva megsűrűsödik. A tejet ezután hűs térbe, legcélszerűbben jégszekrénybe 55 helyezzük és a fent említett anyagokon kívül egyebet nem adunk hozzá. A kiindulási kulturák készítése céljából a különböző mikroorganizmusokat agar­tenyésztő talajokon 30—32° C. hőmérsék- 60 létnél egyenként tisztán tenyésztjük. Az alkalmas agartenyésztő talajok oly spe­ciális talajok, melyekben a kulturák 32—40° C.-nál többnyire 3—4 nap alatt, lemezeken 8 napon belül jól kifejlődnek. 65 Ily tenyésztő talajok gyanánt első sorban savó és savóagar, másodsorban malátaki­vonat és malátakivonatagar, harmadsor­ban pedig ló- és marhahúsleves és agar jön tekintetbe. Az utóbb említett tenyésztő 70 talajokat Lhőnis receptje szerint 3—4% dextrose hozzáadásával készítjük, míg a malátakivonatagart dr. Beneke előírása szerint állítjuk elő. A savót úgy készít­jük, hogy friss lefölözött tejet 36^0° C. 75 hőmérsékletnél megalvadni hagyunk, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom