94681. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható ágy

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94681. SZÁM. — xvr/f. OSZTÁLY. Összecsukható ágy. Prohászka János vas- és fémbútorgyáros Budapest. A bejelentés napja 1927. évi március hó 15-ike. A találmány tárgya kétrészes ágybetét­párna felvételére szolgáló és ezt össze­csukott állapotban magába záró, össze­csukható ágy, melynek lényege abban áll, 5 hogy az ismert sodronyfonatból vagy effé­léből álló fekvőfelületet tartó keret hossz­oldalai egymással csuklósan kapcsolt három-három részre vannak osztva és a középlábak a szélső keretoldalakon, a kö­.0 zépső keretoldalon kívül^ elforoghatóan vannak megerősítve, úgyhogy összecsukás alkalmával a szélső keretoldalak, a hozzá­juk tartozó lábra nézve, kétkarú emelőt alkotnak és ezáltal a rövidebb emelőkarok -5 kai csuklósan kapcsolt középkeretoldal a lábak forgáscsapjánál mélyebb helyzetbe kerül. Ennek a szerkezeti megoldásnak az az előnye, hogy az összecsukott ágy magas­sága, a gyakorlatilag megkövetelt ágyhossz 10 mellett is, lényegesen csökken. A talál­mánybeli összecsukható ágy további jel­lemzője, hogy a keret hosszoldala akként van három részre osztva, hogy az egyik szélső keretoldal hossza a középkeretoldal 15 és a másik szélső keretoldal együtttes hosz­szával egyenlő, miáltal elérjük, hogy a kétrészes ágybetét-párna használatkor, a fekvőfelületet, a fejrésztől a lábrészig telje­sen kitölti. íO A mellékelt rajzon a találmány tárgya egy példaképeni szerkezeti megoldásban van feltüntetve. Az 1. ábra az összecsukható ágy axonomet­rikus képe, míg a 15 2. ábra oldalnézet, összecsukott hely­zetben. Az ismert .sodronyfonatból vagy effélé­ből létesített fekvőfelületet tartó, hosszanti keretoldalak, a találmány szerint, három :0 részből, nevezetesen a szélső (a) és (b) keretoldalakból és a középső (c) keret­oldalból állanak, melyek ismert módon, csapok segélyével, csuklósan vannak egy­mással összekötve. Az ágy középső (d) és (e) lábai a szélső (a), illetve (b) keret- 45 oldalakon elforoghatóan, a (c) középkeret­oldaltól meghatározott távolságban vannak elrendezve, úgyhogy a szélső (a, b) keret­oldalak a hozzájuk tartozó (d, e) közép­lábakra nézve kétkarú emelőt alkotnak 50 és ennek következtében a szélső keretolda­lakkal csuklósan kapcsolt (c) középkeret­oldal, összecsukás alkalmával, a (d, e) lá­bak forgáscsapjainál mélyebb helyzetbe kerül. 55 Hogy az ágy összecsukása alkalmával úgy a középső (d, e), valamint a szélső (f) és (g) lábak kényszermozgatással az ágy­keret síkjába forgattassanak, a szélső ágy­lábak, a hozzájuk közelebb eső középlábak- 60 kai, ismert módon, (h) csatlórudak segé­lyével vannak összekötve, míg a célszerűen U-alakban meghajlított (c) középkeretoldal lefelé nyúló szárai, (i, i) csatlórudak segé­lyével, a (d), ill. (e) középlábakkal vannak 65 csuklósan összekötve. A szélső (a) keretoldal hossza, a talál­mány szerint, akként van megválasztva, hogy az a (c) középkeretoldal és a másik szélső (b) keretoldal együttes hosszával 70 legyen egyenlő, miáltal elérjük, hogy a két­részes és egyenként az (a) keretoldal iiosz­szával egyenlő hosszúságú ágybetét-párnák használatkor, a fekvőfelületet, az (a) ke­retoldalon megerősített (k) fejrésztől a 75 szélső (g) lábakkal egybeépített (m) láb­részig, teljesen kitöltik. Eddigelé ez nem volt lehetséges, minthogy a két szélső ke­retoldal, melyek a rajtuk kifeszített fekvő­felületet tartották és összecsukás alkalmá- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom