94651. lajstromszámú szabadalom • Tartalék ellenállás

Megjelent 1930. évi január hó 180-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94651. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Tartalék-ellenállás. Lampl Afréd oki. mérnök Berlin-Halensee. Pótszabadalom a 91391. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1927. évi március hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi március hó 13-ika. A 91391 lajstromszámú törzsszabadalom­ban védett tartalékellenállásoknál mutat­kozó hátrányokat jelen találmány szerin t azáltal szüntetjük meg, hogy a tartalék-5 ellenállás fémrészecskéinek, melyek az elektromos áraim keresztüláramlása köz­ben apró szikrahosiszakat adnak, elektro­mos és mechanikái állapotváltozásait ha­tároljuk. 10 E célból a mellékelt rajz, 1. ábrája sze­rint a lámpa (a) és (b) kapocs részeihez kapcsolt tartalékkapcsolásnál a feszült­ség iránt érzékeny (c) rölé vagy szelep és a tulaj donképeni, a lámpa részi észültségét 15 megsemmisítendő (d) tartalékellenállás térbelileg egymástól elválasztva vannak elrendezve. Ezáltal az érzékeny (c) szele­pet az áramkeresztülfolyás közben fellépő, többnyire igen tekintélyes hőemelkedés 20 hatásától megóvjuk és (c8 ) fémrészecskéi­nek összesülését megakadályozzuk. Hogy azonfelül huzamosabb elraktározás esetén és a folytonos rázkódtatás következtében a fémrészecskéknek bekövetkezhető össze-25 állását meggátoljuk, a (c) szelepet előnyö­sen nem túlságosan apró féimgolyócskák­ból, mint ólomserét, madárserét vagy ef­féle képezzük ki, miket a (c,) és (e2 ) érint­kezési elektródák közé lazán beöntünk. 30 Azt tapasztaltuk, hogy ilyfajta, egymással lazán érintkező, mérsékelt számú fémgo­lyóeska igen érzékeny feszültségről ét al­kot, mely kis feszültség (egy sorba kap­csolt lámpa részifeszültsóge) esetén az 35 áram útját teljesen elzárja, míg túl nagy feszültség (hálózati feszültség) fellépése esetén az egyes, légköziökből és oxidréte­gekből álló, szigetelő hézagok átüttetnek és a golyócskák össizehegednek. A tekin­tetbe jövő feszültséghez mérten kisebb 40 vagy nagyobb számú ily mikroszkópos kis golyószikratávolságot kell egymás után kapcsolnunk. A golyócskák porzsolása, il­letve összehegesztése után az ellenállás ál­talában igen csekély lesz, úgyhogy a (c) 45 szelepre eső melegfejlődés is elenyészővé válik és a részfeszültségnek túlnyomó ré­sze a megfelelően méretezendő, külön (d) ellenállásra esik. A (cs ) golyócskák porzsolásénak meg- 50 szűnóse már a legcsekélyebb rázkódtatás­nál bekövetkezik és pedig minden köz­benső fokozat nélkül, mert a golyóalak kö­vetkeztében az érintkezési helyeken való összehegedés csak egy-egy pontban történ- 55 hetik meg és ennélfogva az összehegedt helyeken a hegedés megszüntetése ellen alig lép fel valami mechanikai ellenállás. Egy további mód arra, hogy a tartalók­ellenállás fémrészecskéinek állapotválto- 60 zásait határoljuk és pl. fémrészecskéknek zavaró összesülését, illetve össizeállását megakadályozzuk, abban áll, hogy a fém­részecskéket áramot neim vezető, hőálló kötőanyagba ágyazzuk be. E oélra külön- 65 böző szilárd anyagok (poralakban) jönnek tekintetbei, melyek vagy a hőhatás követ­keztében kötnek, vagy pedig megfelelő pótanyagok hozzáadása által kötővé tétet­nek, mint pl. gipsz, cement, chamottevagy 70 effélék. így pl. megközelítőleg egyenlő térfogatú vasreszeléket és gipszet jól összekeve­rünk, ezt az anyagot az izzólámpa kap­csaival összekötött két elektróda közé he- 75 lyezzük és víz hozzáadása által kötni hagyjuk. Az ilymódon előállított, szilárd testnek a törzsszabadalomiban leírt tarta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom