94632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glycerin előállítására cukornak alkalikus közegben való erjesztése révén

Megjelent 1930. évi január hó 10 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 94632. SZÁM. — IVH/L. OSZTÁLY. Eljárás glycerin előállítására cukornak alkalikus közegben való erjesztése révén. Vereinigte Chemische Werke Aktiengesellschaft cégr Oharlotteiiburg1 . A bejelentés napja 1927. évi junius hó 8-ika Németországi elsőbbsége 1926. évi junius hó 21-ike. Glycerin előállítása cukornak alkalikus közegben, sók, mint pl. sulphitok jelenlé­tében való erjesztése révén már ismere­tes (298.593. német szabadalom és ennek j pótszabadalmai, Berichte d. h)- chem. Ges. 52, p. 1385). Minthogy azonban számot­tevő glycerinmennyiségek létesítésére aránylag nagymenyiségű sókat kell ada­golni, ezein eljárások annyira drágák, ) hogy a mai gazdasági viszonyok között már nem gazdaságosak. A glycerinerjesztéshez szükségelt só­mennyiség és élesztő jobb kihasználására törekszik a 347.604. sz. német szabadalom, j mely azt ajánlja, hogy az erjedő anyag­hoz még egyszer adagoltassék cukor. Az ezen szabadalomban leírt feltételek mel­lett az élesztő ugyan elerjeszti a cukrot, de a glycerin termelési hányada majdnem 3 egyEines arányban áll az adagolt cukor­mennyiséghez. Azon meglepő megfigyelést tettük, hogy egy és ugyanazon sómennyiséggel (pl. sulphitmennyiséggel) és (a cukorra 5 számított) majdnem azonos glycerin-ter­melési hányaddal ismételten erjeszthe­tünk el cukrot, ill. nyerscukor- vagy ré­palé-oldatokat is, ha az erjedés, befejezté­vel előbb az elerjedt cefre illó erjedési 0 termékeit ledesztilláljuk és a visszama­radó glycerintartalmú cefrében újból cukrot oldunk és ezt is elerjesztjük. Illó erjedési termékek gyanánt lényegi­leg olyanok jönnek tekintetbe, melyek 5 kb. 1000°-ig elillannak. Ezen erjedési ter­mékek ledesztillálását célszerűen csak akkor végezzük, amikor már az erjedés nagyrészt befejeződött, de természetesen bizonyos körülmények között már korábbi időpontban is végezhető a ledesztillálás. 40 Célszerű továbbá általában az illó erje­dési termékek ledesztillálása előtt előbb az élesztőt, leszűrni, de ez nem okvetlenül szükséges. A találmány szerinti eljárás egy és ugyanazon sómennyiség felhasz- 45 iiálása, mellett tetszés szerinti gyakoriság­gal ismételhető meg. Az eljárás fogana­tosításánál alkalmazhatjuk mindazon be­vált indítványokat, melyek glycerinnek cukorból alkalikus közegben való erjesz- 50 tése révén eszközölt előállítására vonat­koznak, így pl. katalysátorok jelenlété­ben dolgozhatunk. Ilyen módon az, erjesz­tést egy és ugyanazon sómennyiséggel folytonosan megismételhetjük anélkül, 55 hogy cukornál egyebet kellene adagolni. Hogy ez az eljárást rendkívül módon gazdaságossá teszi, az kézen fekvő. Nem volt előre látható, hogy az eljárás­uál alkalmazott sót, anélkül, hogy azt el- 60 különíteni kellene, ilyen egyszerű módon, egyszerűen a cefre felhevítése révén lehet regenerálni. Ép oly meglepő az is, hogy a cefrében már előbb képződött glycerin nem fejt ki az, újabb glycerinmennyisé- 65 gek képződésé,rei gátló hatást. A glycerinerjesztésnél alkalmazott só­nak, pl. szulfitnak az a feladata, hogy az acetaldehydet azáltal kösse meg, hogy az erjedéskor a szénsavfejlődés folytán nát- 70 riumdicarbonát és -biszulfit keletkezik. A képződött glycerinmennyiség közelítő­leg arányos a képződött ós lekötött alde­hydmennyiséggel. Ebből magyarázható meg az, hogy korábban cukornak az er- 75 jedési folyamat közben való utáncefré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom